Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)
1968-06-01 / 1-2. szám
Erdei, Z.: Examination of the free amino acids in the human tear. In healthy individuals, the free amino acids of the tear obtained from the inferior conjunctival fornix by means of a capillary tube have been examined by the author. After purification and separation of the amino acids from other substances the condensed material has been Separated by means of one and two dimension paper chromatography ; 11 amino acids could be identified in all cases. Ön the basis of other examinations carried out by the author, it has been found that among these amino acids Serine and Cysteine influence the lysozyme activity of the human tear. Z. Erdei: Untersuchung der freien Aminosäuren der menschlichen Träne. Die freien Aminosäuren der aus der unteren Übergangsfalte mit einer Kapillare entnommenen Tränenflüssigkeit klinisch gesunder Menschen wurden untersucht. Nach Reinigung und Isolierung der Aminosäuren von den anderen Substanzen wurde das konzentrierte Material mit ein- und zweidimensioneller Papierchromatographie getrennt. Es gelang in jedem Falle 11 Aminosäuren nachzuweisen. Laut der Ergebnisse anderer Untersuchungen der Verfasser .wird die Lysozym-Aktivität der menschlichen Träne unter diesen Aminosäuren durch Serin und Cystein beeinflusst. Bautzeni kórház (NDK) szemosztályának (főorvos: Réthy István) közleménye Befelé térő kancsalság javítása a manifest hypermetropia túlkorrigálásával BÍ1EY ISTVÁN és GÁL ZSUZSANNA Előzetes közleményünk az Orvosi Hetilapban már beszámolt a hypermetropiát teljesen javító szemüveggel kancsalságban elért javulásról. Jelen közlemény módszerünk továbbfejlesztéséről és további eredményekről szeretne beszámolni. Donders alapvető jelentőségű könyvének 100 évvel ezelőtti megjelenése óta még ma is vitatott a relatív hypermetropia és az általa kiváltott, távolba nézéskor megfeszített accommodatio szerepe a strabismus kóroktanában. Donders a strabismus convergens esetek 77%-ában talált hypermetropiát. Véleménye szerint a hypermetropiát functionalisan három részre oszthatjuk: fakultatív, relatív és abszolút. Ezek közül csak a közepes erősségű relatív tartományba eső túllátás okoz kancsalságot, mert a távolba való éles látáshoz szükséges accommodatio ebben az esetben meghaladja a relatív alkalmazkodási szélességet és ezért a convergentia a távolba is fellép. A kétszemes együttlátás ezáltal lehetetlenné válik. A fakultatív hypermetropia még nem, az abszolút pedig már nem veszélyes, mert az accommodatio állandó igénybevétele az előbbi esetben kisfokú, az utóbbi esetben pedig egyáltalán nem történik meg, s így a convergentia sem lép működésbe a távolba nézéskor. A látás az utóbbi esetben homályos marad, de a kétszemes együttlátás megtartható. Kettesy úgy vélekedik, hogy Dondersnek igaza van, s a befelé térő kancsalságot csaknem mindig a relatív hypermetropia okozza. Ezt azonban a klinikai esetek statisztikája nem igazolja (Molnár). Az indirekt bizonyítás, a feltételezhetően oki therapia a szemüveg alkalmazása által sem sikerült mind ez ideig, mivel a kancsalság csak az esetek kis részében szűnt meg a szemüveg hatására. Cüppers 10—25%-ra, legújabban Burian 33%-ra teszi Adler adatai alapján a tisztán accommodativ eredetű esotropiát. Utóbbi szerint az eseteknek további harmadában tételezhető még fel az accommodativ oki tényező. A fennmaradó harmad magyarázatára három elméletet sorol fel az irodalomból, melyek ismertetése nem feladatunk. 32
