Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)

1968-06-01 / 1-2. szám

6. Majom cornea substantia propriája. c = collagen rostok (hosszanti és harántmetszetben), Ke = keratocyta, N = nucleus, cpl = cytoplasma basal-sejtek képezik. Verticalisan megnyúlt, nagy, ovális magvú sejtek. Ezüst­­impregnatiós methodusokkal sötétebb, nyúlványos, elágazódó sejteket is ész­leltek ebben a rétegben. Ezek az un. Langerhans sejtek (Pau és Conrads). A cornea-hám normális körülmények között is lekopik, majd mitosissal meg­újul. A regeneratiós zóna a basal-sejtrétegben van. A cornea mitotikus aktivi­tása magas és napszaki rhytmus figyelhető meg benne. Az epithel-sejtek kicse­rélődési ideje fajok szerint különbözik, általában 4—7 nap (Smelser és Ozanics). A fent említett, könnyfilmréteg tapadását biztosító bolyhok a hámlás során felszínre került sejt interdigitatiós nyúlványainak maradványai. A hámsejtek cytoplasmájára jellemző, hogy organellum-tartalma szegényes A cytoplasmában főleg finom fibrillumok vannak. Ezek a fibrillumok kb. 50 A° átmérőjűek és meghatározhatatlan hosszúak, az epithel-sejtek cytoplasmájá­­nak nagy részét kitöltik. A fibrillumok között kevés mitochondrium, Golgi­­féle szerv, endoplasmás reticulum és glycogen szemcsék láthatók. A sejtek kesztyűujjszerű nyúlványai pontosan beleilleszkednek az alattuk fekvő sejtek hasonló indentatióiba. A tapadás helyén a sejt-membranon megvastagodások ún. desmosomák vannak (1., 3. ábra), melyek olyanok, mint mozaikjáték darabjait összetartó fekete varratok. Harántmetszetben nagy nagyítással jól látható, hogy mindegyik desmosoma a sejtmembránon elhelyezkedve nagy elektron-sűrűségű plaque-párból áll, melyeket kb. 125 A° távolság választ el egymástól (4. ábra). Ugyancsak jól kivehetők a képen a cvtoplasmás filamen­­tumok. Az epithel alatt basalmembran található (5. ábra), mely 100—200 A° vastag. A basal-sejtek basalis plasmamembranjától világos zóna választja el és haránt­­metszetben nagyon finom, szorosan összezsúfolt filamentumokból áll. A basalis 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom