Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)
1968-08-01 / 3. szám
IRODALOM: 1. Orbán T.: Szemészet, I960. 103, 119. — 2. Orbán T.—Járfás K.: Szemészet, 1967. 104, 257. — 3. Swann H. G.: Amer J. Ophthal. 1954. 38, 845. — 4. Moses R. A.: Ophthalmologica 1963. 146, 137. О p б а и T., Я p ф а ш К., Варга А.: Роль системы вортикозных вен в патомеханизме острого приступа глаукомы. III. Обсуждается значение бульбнкулов, появляющихся на вортикозных венах у людей пожилого возраста, в циркуляции крови на основе модельных опытов авторов. Экспериментальные данные доказывают, что существует тесная связь между артериальным давлением, внутриглазным давлением и венозным давлением при прохождении жидкостей разной вязкости. Orbán, Т., Járfás, К. and Varga, А. : The role of the vorticose system in the pathomechanism of the glaucomatous attack. III. On the basis of model experiments, the importance of the bulbiculi developed in the vortex veins in the old age is discussed, with regard to the circulation. The authors’ results prove that interrelations exist between the arterial pulse pressure, the intra-ocular pressure and the venous circulation at the transit throught the eye of fluids with different viscosity. T. Orbán, К. Járfás und A. Varga: Uber die Rolle des Vorticosasystems im Pathomechanismus des Glaukomanfalls. III. Auf Grund von Modellversuchen wird die Bedeutung der sich bei älteren Leuten an den Vortexvenen entwickelten Bulbiculi auf den Kreislauf behandelt. Die Ergebnisse beweisen im Falle der Durchströrmmg von Flüssigkeiten unterschiedlicher Viskosität den Zusammenhang des arteriellen Pulsdruckes mit dem intraokulären Druck und mit der venösen Durchströmung. KÖNYVISMERTETÉS Waubke T. N.: Fernseh-Röntgen Intraokularer Fremdkörper. Bücherei des Augenarztes, Heft 47. 1967. Enke, Stuttgart. 92 o. A szerző figyelemre méltó új berendezést és eljárást ismertet, mellyel a szem perforáló sérülései esetén elősegíteni kívánja az idegentest localisatióját és megkönnyíteni az eltávolítás műtéti megoldását. A berendezés lényege egy TV készülékkel összekapcsolt Rtg. képerősítő (Siemens- Reiniger), mely az átvilágított szem rtg.-képét fényerősen és felnagyítva az operatőr elé helyezett képernyőn teszi láthatóvá, miáltal az idegentest helyzete mágnesműtét közben is állandóan ellenőrizhetővé válik. A vizsgálathoz használt dosis-értékekre vonatkozólag pontos méréseket és kísérletes vizsgálatokat végzett és megállapította, hogy a paciens valamint a kezelő személyek sugárterhelése messze az ártalmasság határa alatt marad. Mindenesetre mivel az operatőrnek a sugárnyaláb útjába kerülő ujjait nagyobb dosis érheti, ezért az eljárás gyakori használatánál e vonatkozásban bizonyosfokú elővigyázatosságot ajánl. A rtg.-képerősítő használatát a kézimágnes mágneses tere alig befolyásolja. Az óriásmágnes zavaró hatása azonban olyan nagyfokú, hogy ez képerősítős műtéthez nem használható. Az összes ismert szemészeti rtg. localisatiós eljárások megemlítése után részletesen leírja az idegentest eltávolítás rtg. kontrolljának methodikáját. Végül kitér a nem mágnesezhető idegentestek eltávolításának kérdésére is és megállapítja, hogy ha azok árnyékot adnak és nem túl kicsik, eljárása ezek esetében is kedvezően használható. A rtg.-képerősítős berendezés alkalmazása a nagyforgalmú operatív osztályokon minden bizonnyal tért fog hódítani, mivel elősegíti az intraocularis idegentestek gyors és biztonságos eltávolítását. Györffy István Richter, S.: Untersuchungen über die Heredität des Strabismus concomitans. VEB Georg Thieme Verl. Leipzig, 1967. 88 oldal, 17 ábra, 24 táblázat. Szerző 697 kancsal gyermeket (341 fiú, 356 leány), 117 ikerpárt vizsgált meg és figyelte a strabismus + sensoros anomáliák, a kancsalság + heterophoria kapcsolatát, a refractiós hiba jelentőségét, valamint az exogen factorok szerepét. A strab. coneom. gyakorisága a populatióban 3—4%. Az ikreknél is csaknem azonos, 3,03%. Sok családfa vizsgálata alapján megállapította, hogy a sensoros anomalia, a refractiós hiba és a heterophoria összetalálkozása periodikus vagy manifest kancsalsághoz vezet. Vizsgálatai szerint kb. 10%-ban fordul elő olyan exogen tényező, mely után strabismus fejlődött ki. Molnár Lajos 189
