Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)
1968-06-01 / 1-2. szám
A János kórházban nyert tapasztalatok igazolják az anabol-steroid értékét a retinopathia kezelésében; érdekes gondolat az Atromid alkalmazása is. Mindkétszer alighanem a zsíranyagcsere befolyásolása révén hat. KAHÁSNÉ LÁSZLÓ ILONA A diabetesesek lipoid-anyagcseréjére vonatkozó néhány modern kutatási eredményt szeretnék ismertetni. Ilyen Keen és Chlouverakis (1965) kísérlete, akik diabeteses retina 14C-vel jelzett palmitinsav felvételét vizsgálták és azt találták, hogy a diabeteses retina több 14C-vel jelzett palmitinsavat alakít át időegység alatt 14C-vel jelzett széndioxiddá, mint az egészséges retina. A nem széndioxiddá alakult 14C-palmitinsav a retinába mint koleszterinészter és mint triglicerid épül be. Ez utóbbi tényt vékonyréteg-chromatographiával igazolták, a chromatogrammon a lipoid fractiókat autoradiographiával mutatták ki. —Szó esett az előbbiekben biopsiás vizsgálatokról. Van azonban olyan cellularis lipoid, mely biopsia nélkül nyerhető, és ez a vörösvértest lipoidja. Ennek lipoid-spektruma inkább hasonlít a szövetekéhez, mint az ezekkel dinamikus egyensúlyban levő plasma —, illetve serum-lipoidok, ezt vékonyréteg-chromatographiás vizsgálataink során mi is tapasztaltuk. Ezen meggondolásból kiindulva vizsgáltuk a kezdődő diabetesben szenvedők serum- és vörösvértest lipoidjait (1. .táblázat). Látható, hogy a még szemfenéki képben eltérést nem mutató diabetesesek serum koleszterinje kismértékben megnőtt; van akinél már triglicerid megnövekedést is találtunk, de sokkal jellegzetesebbnek találtuk a vörösvértestek koleszterin-tartalmának megnövekedését. A serum-koleszterin változásoknál nem annyira azt találjuk érdemesnek vizsgálni, hogy .mennyiségileg mennyire tér el a normálistól, hanem a serum-koleszterinek minőségét. Ha ugyanis serumextractumot vékonyréteg-chromatographiának vetünk alá, úgy a nem észteresített fraction kívül, 4 különböző telítettségű zsírsavval észteresített koleszterin fractiót tudunk elkülöníteni. Azoknál a diabeteseseknól, kiknek artheriosclerosisa van, a telített zsírsavval észteresített koleszterin fractio dominál. A permea - bilitas növekedéssel járó betegségekben a serum sziálsav fractio is megnő. Ezt találtuk diabetesesek serumát vizsgálva is. De ennél érdekesebbnek látszik a vörösvértest-lipoidokban levő sziálsavat tartalmazó gangliozidák vizsgálata. A vörösvértest extractumok sziálsavra előhívott lipoid-chromatogrammján más permeabilitást növelő betegségben, mint uveitis, periphlebitis retinaeben szenvedők lipoid-spektrumához hasonlóan sziálsavra specifikus előhívóval láthatóvá tett lipoid-fractio volt található, — ugyanekkor a diabetesesek chromatogrammján, ezenkívül még egy — a startvonalhoz közelebb eső fractio is megtalálható volt. Ügy tűnik, hogy e glykolipid jellemző a diabetesre. A diabetesre jellemző glykolipideket tovább óhajtjuk vizsgálni. A diabetes therapiájára vonatkozóan szó esett már a Bucarbanról. Beaser (1958, 1960) és Szűcs és munkatársai (1964) kimutatták, hogy Bucarban therapiánál a serum lipoprotein fractio az inzulinnal kezelt diabetesesekéhez viszonyítva jobban megnő. Hasonló óvatosságot igényel lipoid-anyagcsere szempontból a Durabolin therapiája. Kimutattuk (Kahán Á. és mtsai, 1965), hogy Durabolin adása után a serum koleszterinszint megnő, ezért a Szegedi Szemklinikán Durabolin adagolása előtt serum lipoid vizsgálatokat végzünk. Nem esett még szó a kongresszus kapcsán a koleszterilaminról, amit a lipoid-anyagcsere szabályozására használnak fel. Ez a műgyanta a bélben az epesavakat megköti, annak felszívódását megakadályozza és ezáltal a serum koleszterin szintet csökkenti. Újabban a kelátképzőket is felhasználják zsírok megkötésére (Schubert, 1966), bár sok esetben működésük elve sem tisztázott (a legtöbb esetben 157
