Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-03-01 / 1. szám
Az általunk végzett vizsgálat menete röviden a következő: A kijelölt beteg a látásélesség felvétele után conjunctiva réslámpa-vizsgálat on esik át. Minden esetben szemtensiót mérünk iSV /г * öt c -1 о n om e terr e 1. Ezután következik a pupilla-tágítás Cyclogyl- vagy Mydrum-cseppel, és a szemfenéktükrözés. A tágítás után a felvételt végző szemorvos sötét üveg segítségével adaptálódik, míg az asszisztencia a funduskamera mellett felállítja a műszerasztalt az injectiós felszereléssel és előkészíti a beadandó oldatokat. Kielégítő pupillatágulat elérése után a beteget kioktatjuk az elkövetkezendő beavatkozásról, majd leültetjük lehetőleg kényelmesen a funduskamera elé. A fixálópont segítségével megkeressük a kívánt beállítást és a kérdéses fundus-részről színes felvételt készítünk. Ezután a szemorvos behunyt szemmel igyekszik jó sötét adaptatiót elérni s a belgyógyász munkatárs az asszisztens segítségével felkészül a fluorescein beadására. Amikor a tű a vénában van, felszólítjuk a beteget, hogy ismét csak a fixálópontra nézzen. A világítás leoltása után a szemész ellenőrzi az immár kék fénnyel megvilágított fundus beállítását, majd jelzi a felvételre kész állapotot. Ekkor kerül sor a 7,5 ml 10%-os fluorescein oldat gyors befecskendezésére. Közvetlenül ezután 10 ml fiziológiás sóoldatot Padunk be, hogy „maga előtt tolja” a vér-festék keveréket. A két infusio teljes időtartama kb. 6 —12 mp. Az inject iózás tompított fény mellett történik. Az injectiót adó ekkor stopperórát vesz kézbe és diktálja az asszisztensnek a következő expositiók idejét. 10— 14 mp-cel a befecskendezés megkezdése után 7. ábra. A vénás telődés fázisa az előbbi betegen. A vénák mellett számos apró, jellegzetes aneurysmát látunk: feltűnő az artériák kanyargós volta 8. ábra. A színes diapozitív sokkal jellegtelenebb képet mutat a kontraszthatás hiánya miatt. A kétfajta felvételt összehasonlítva, a pontszerű képletek háromféle módon viselkedhetnek. Az anatómiai helyzet segítségével azonosítható mindkét felvételen megjelenő pontok telődő aneurysmák. Mivel a vérzések fluoresceint nem vesznek fel, ezek csak a színes felvételeken láthatók. Ez a jelenség — fíallantyne (2) véleményével ellentétben — amellett szól, hogy az aneurysmákon kívül valódi pontszerű vérzések is szerepelhetnek retinopathia diabeticában. .4 fluorescein képen több apró aneurysma látható, mint a színes felvételeken, vagyis az eljárással ezek sokkal jobban demonstrálhatók 27