Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)

1967-09-01 / 3. szám

Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemészeti Klinika (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye

Ophthalmomyiasis externa

SZABÓ GYÖRGY

A légylárvák által okozott megbetegedést myiasisnak nevezzük. A lárvák igen gyakran okoznak állati, ritkán emberi körfolyamatot. Emberen leggyakrabban a kötőhártyán telepszenek meg. Acut, vagy subacut conjunctivitist, keratitist hozhatnak létre. Kedvezőtlen esetben a szem belsejébe jutva súlyos gyulladásos elváltozásokat, végső fokon a szemgolyó pusztulását is okozhatják. Ismerünk eseteket, amikor a myiasis episcleritist, máskor retrobulbaris phlegmonosus folyamatot utánzott. így az ophthalmomyiasis eseteiben a külső és belső folyamatok, valamint az adnexumok megbetegedése szerinti felosztás helyesnek látszik.

Megbetegedések az egész világon előfordulnak (1, 2, 3, 7). Súlyosságuk az időfactor szerint, előfordulási arányuk az éghajlat és a szociális viszonyok szerint erősen változhat. Nem ismerünk semmiféle adatot arra nézve, hogy egyes légylárva fajták gyakrabban okoznának súlyosabb elváltozásokat, mint mások. Spanyolországban az utóbbi időben leírt négy ophthalmomyiasis interna esetből kettőt a Muscidae családhoz tartozó lárvák okozták. (Feltételezhetően házi legyekről van szó!) Dalmáciában 8 külső és az adnexumokat érintő 2 esetről tudunk. Európa többi országaiban szórványosan ismertettek 1—1 szerencsés lefolyású esetet.

Az egyes légycsaládok petézési módja különböző. A tojás és bábrakó legyek (oviparae et pupiparae) közvetlen úton viszonylag nyugodt környezetben rakják le petéiket, vagy bábjaikat. Az elevenszülők (viviparae) repülés közben ürítik a tojócsőben már kikelt élő lárváikat a kiszemelt helyre. A gazdaállat fertőzése primaer, vagy secundaer módon történhet, aszerint hogy a fertőzés sebfelszínen keresztül következik be, vagy sem. A lárvák a megtelepedés után

obligat parazitaként élnek tovább teljes kifejlődésükig (I—III. stadium). Kedvező körülmények között elhagyják a gazdaállatot és érett rovarrá alakulnak. Az átalakuláshoz szükséges idő és mód légycsaládok szerint változik. A kifejlett rovar igen hamar váUk ivaréretté és kitűnő szaglószervvel rendelkezik (4).

Hazánkban 1931 óta négy ophthalmomyiasis externát írtak le (5., 6., 8., 9) amiből kettőt bizonyítottan Oestrus ovis lárvája okozott. Jelen esetünkben OKI Parazitologiai osztálya szintén az Oestrus ovis lárváját identifikálta. (Familia Oestridae, genus Oestrus ovis, stadium I.) 1. ábra.

В. О. 32 éves nőbeteg elmondása Szerint Budapesten nyáron déli órákban a Nagykörúton kirakat nézés közben egy lebegő,,bogarat’” vélt látni bal szeme előtt néhány másodpercig. Mielőtt felfigyelhetett volna rá a „bogár” eltűnt. Biztosan emlékezik, hogy semmi 1. ábra. Oestrus ovis lárvája az I. stadium- nem csapódott szemének és nem ért hozzá ban. Valóságos méret: 0,9X0,3 mm. Semmi. Rövid idő múlva viszkető, „mozgó”

214