Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-09-01 / 3. szám
esetben az utóhályog-műtétet látóhártya-leválás fennállásának ismeretében indieáltuk, ez magyarázza a változatlan rossz visust. A 11. esetben, tekintettel a másik, aphakiás szemen levő jó látásélességre, a beteg kívánságára végeztük el az aránylag jó látásélességű Szemen az eredményes secundaria extractiót. Eseteink áttekintése kapcsán megállapítjuk, hogy megfelelő előkészítés és technika mellett végzett utóhályog kivonás veszélytelen és eredményes beavatkozás. Kétségtelenül nagyobb megterhelést jelent a szemre, mint a discissio, ezzel szemben megszünteti a recidiva veszélyét és kedvező eredményre vezet a vaskos-habos szerkezetű utóhályogok esetében is. Összefoglalás Szerzők 25, jórészt enzymatikus zonulolysissel végzett utóhályog kivonásról számolnak be az I. sz. Szemklinika 10 éves műtéti anyagából. Táblázattal illusztrálják a secundaria extractióval elért figyelemreméltó látásélesség javulást. IRODALOM 1. Byron H. M.: Arch. Ophthal. 66, 609—516, 1961. — 2. Hess, G.: Pathologie und Therapie des Linsensystems in Graefe-Saemisch Handbuch, Bd. VI. 1905. Leipzig. — 3. Jess, A.: Kurzes Handbuch der Ophthalmologie. Bd. V. Springer, 1930 Berlin. Д. Байнок — HI. Белч: Об экстракции вторичной катаракты. Авторы докладывают об извлечении вторичной катаракты после зонулолиза в 25 случаях из материала 1-ой глазной клиники за 10 лет. Улучшение остроты зрения иллюстрируется таблицей. Bajnok, Gy. and Bölcs, S.: Extraction of secondary cataract. In the 10 years’ material of the 1st Ophthalmic Clinic, Budapest, 25 cases of extraction of secondary cataract, carried out for the most part by means of enzymatic zonulolysis, are reported. The considerable increase of the visual acuity due to the extraction of the Secondary cataract is shown in a Table. Gy. Bajnok und S. Bölcs: Über die Extraktion des Nachstars. Die Verfasser berichten über 25, zum grössten Teil mit enzymatischer Zonulolyse durchgeführten Nachstarextraktionen aus dem zehnjährigen Operationsmaterial der I. Augenklinik. Die mit Extractio secundaria erzielte beachtenswerte Besserung der Sehschärfe ist tabellarisch zusammengestellt. KÖNYVISMERTETÉS Kirchhoff, H. és Kräubig, II.: Toxoplasmose. Thieme, Stuttgart, 1966. Az anthropozoonosisok közé tartozó kórkép jelentősége egyre nő, irodalma áttekinthetetlenné kezd válni. Jelen könyv kitűnő információt ad a gyakran divergáló diagnosztikai és therápiás nézetek terén. Mindkét szerző nőgyógyász; munkatársaik közül Piekarski (Bonn) a kórokozó morphologiájával, járványtanával és immunbiologiájával foglalkozik, míg a bécsi Thalhammer a congenitalis alakról szóló fejezet írója. A szemészeti részben Remky a csarnokvíz-szérum antitest-quotiensére alapozza a kórismét, gamma-globulinra vonatkoztatva. Megszívlelendő, hogy a diagnosztikai tesztek vonalán a bőrpróba inkább orientáló eljárás, tehát szűrővizsgálatra alkalmas, míg a folyamat aktivitásáról nem ad felvilágosítást. Élesen megkülönböztetik a szerzők a fertőzést a tulajdonképpeni betegségtől; heveny toxoplasmosisban a festékpróba 1 : 1000 felett, a komplementkötési reactio pedig 1 : 10 felett található, míg latens infectio, (praemulitio) esetén az előbbi titer I : 4—256, utóbbi negatív vagy 1 : 5 és a bőrteszt pozitív. Fertőzés háziállattal való kontaktuson kívül oralis úton is létrejöhet húsnemfiek révén (Hackfleisch). Az uveitisek kóroktani kutatásában a könyv nélkülözhetetlen támpontokat ad. Grósz István 197
