Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-09-01 / 3. szám
Műtét után 2 nappal még semmi hámosodási tendentia nem látható (lö. ábra). A Sebszél meredek, a kötőszöveti rostképződés mérsékelt, azok felszínnel parallel redőzése elmaradt, rosttömörülés nincs, és a stroma gyulladásos beszürődése kifejezett. A Seb- Széllel Szomszédos hámsejtek nem szaporodnak olyan intensiven, mint vérkezelés után. A klinikai képnek megfelelően szövettanilag is látható, hogy a regeneratio a 6. napon is lassúbb, mint vérkezelés után (16. ábra). Ha ezt a képet összehasonlítjuk a 7. ábrával, láthatjuk, hogy itt hiányzik a rostok felszínnel parallel elrendeződése, ami úgy látszik Szükséges a zavartalan, gyors hámosodáshoz. Azért, hogy a hámhiány megszűnjön, megindul a hámfosztott terület, zsugorodása, összenövések keletkeznek, s az áthajlás a kiirtott conjunctiva nagyságától függően megrövidül. Még jobban látszik ez azoknál kísérleti állatoknál, amelyeknél a kétszeres kiirtás (szövettani kimetszés) után sem alkalmaztunk sajátvérkezelést. A vérrel kezelt állatok conjunctivája ebben az esetben is jobban regenerálódott, mert 3 hót alatt a nagy kimetszés ellenére is kialakult a hámfelszín folytonossága, és a zsugorodás is lényegesen kisebb volt, mint a nem kezelt állatok esetében. Megbeszélés Az eljárás bevezetése óta tapasztaltuk, hogy a mészsérültek klinikai gyógyulása után keletkezett sym- et ankyloblepharon megoldása sajátvér injectióval combinált conjunctiva-plasticával csak ott lehetséges, ahol a hegek felszabadítása után több-kevesebb ép conjunctiva található. Ugyanezt figyelhettük meg kísérleti állatainkon is. A látszólag teljes szemhéjösszenövés azonban nem jelenti azt, hogy a módszerrel nem próbálkozhatunk. Gyakran ui. csak a szemhéj és a bulbus szabaddá tétele után vesszük észre, hogy a hegek mögött kisebbnagyobb ép kötőhártya-szigetek vannak. Ilyenkor ha a vérkezelést megfelelő időközökben alkalmazzuk, s az összenövést megakadályozzuk, néhány hetes kezeléssel jó kötőhártyazsákot képezhetünk ki. Az összetapadást 1—2 naponként alkalmazott üvegpálcás leválasztással akadályozhatjuk meg, de alkalmazhatunk perforált kagyló-prothesist is. Ez utóbbit közvetlenül műtét után helyezzük be, és 2 naponként cseréljük. Nyomása a hám-regeneratiót lassítja ugyan, de az összetapadásokat biztosan megakadályozza. A rendelkezésünkre álló irodalomban hasonló vizsgálatról nem találtunk említést, és kísérleteink sem jogosítanak fel bennünket arra, hogy a felvetett kérdésre mindenben megnyugtató választ adjunk. Egy dolog azonban biztosnak, egy másik pedig igen valószínűnek látszik. Biztos az — ezt klinikai és kísérletes megfigyelések egybehangzóan bizonyítják —, hogy sajátvérrel csak akkor képezhetünk megfelelő áthajlást, ha van ép hámmal fedett kötőhártya-rész, melyből a hám-regeneratio kiindulhat. Valószínűnek látszik az, hogy a sajátvérből kialakult fibrin-réteg, valamint a vér hatására képződött kötőszöveti rostok — feltehetően a szemhéjmozgások formativ ingerének hatására — a felszínnel párhuzamosan rendeződve megfelelő alapot és táplálkozást (matrix) teremt a hámnak, s irányítja a hámregeneratiót. Ez a matrix segíti elő a gyors hámosodást, és teszi többé-kevésbé szükségtelenné a heges zsugorodást, melynek célja szintén a hámfelszín folytonosságának a helyreállítása. Összefoglalás A szerzők kísérletben vizsgálták a Symblepharon ellen alkalmazott subconjunctivalis sajátvér injectiók hatásmechanizmusát. Az első kísérletben mészmarással súlyos sym- et ankyloblepharon képződést idéztek elő. A hegesedés befejeződése után az állapotot subconjunctivalis sajátvérrel combinált conjunctiva-plasticával oldották meg, s makroszkópos és réslámpás megfigyelést végeztek. A második kísérletben a conjunctiva-hiányt műtéttel idézték elő, s a regeneratiót egy, majd két naponként kimetszett szövettani anyag mikroszkópos vizsgálatával követték nyomon. 188
