Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-09-01 / 3. szám
A maródás körüli szaruhártya-stromában mindkét csoportban kifejezett sejtes infiltratiót láttunk. A Descemet-hártya és az endothel szerkezetében a két csoport között nem találtunk említésre méltó különbséget. Polarisatiós-optikailag a sértett szaruhártya parenchymájában a kettőstörés csökkenését tapasztaltuk. A phenolreactióval és a toluidinkók praecipitatiós módszerrel vizsgálva az alapállomány szerkezetének károsodása feltűnő volt. Fénymikroszkóppal a sérült stromában a metachromasia megszűnését tapasztaltuk. A maródás után 31, ill. 60 nappal a sérült és control-szemek között polarisatiós-optikailag sem találtunk említésre méltó különbséget. A hám-regeneratio 10 nappal a maródás után mindkét csoportban befejeződött. A matrix-zóna sejtjei chromatinban gazdagabbak voltak, magvaik sötétebbre festődtek. A maródás után 31, ill. 60 nappal elvégzett szövettani vizsgálatok nem mutattak a két csoport között említésre méltó különbséget. Megbeszélés Az ismertetett kísérleti eredményekből megállapítható, hogy a subconjunctivalis sajátvér-kezelés a mésszel sértett szaruhártya gyógyulási folyamatát meggyorsítja. A limbus körül elhelyezkedő vérdepóból tápanyagok és immunanyagok diffundálnak a parenchymába; ezek elősegítik a maróanyag felhigulását, ill. közömbösítését és élénkítőleg hatnak a reparatiós folyamatokra. A hámosodás meggyorsításával csökken a másodlagos fertőzés veszélye. A gyógyulás ütemére kifejtett kedvezőnek mondható hatással szemben a subconj. sajátvér-kezelés a szaruhártya functionalis restitutiójára nem gyakorol lényeges befolyást; a maróanyag által előidézett károsodások következményeit nem képes elhárítani. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a maródás után 60 nappal a kezelt és nem kezelt szaruhártyák között sem klinikailag, sem szövettani vizsgálattal említésre méltó különbséget nem találtunk. A hegesedés mértéke és kiterjedése megközelítően azonos volt. Kísérleti eredményeink birtokában természetesen nem akarjuk kétségbe vonni a sajátvér-kezelés kedvező hatását a klinikumban. A gyakorlatban ugyanis a legritkább esetben találkozunk izolált szaruhártya-sérüléssel. A maródásoknál általában tapasztalt kedvező hatás a kötőhártya sérülésére kifejtett előnyös befolyásra vezethető vissza. Összefoglalás A szerzők házinyulak szaruhártyáin körüh'rt mészsérüléseket hoztak létre. Az állatok egyik szemét subconjunctivalis sajátvér-injectiókkal kezelték. A klinikai és szövettani vizsgálatok azt mutatták, hogy a saj átver kezelés a sérült szaruhártya gyógyulását meggyorsítja. A gyógyulás után kialakult hegesedés mértékére és terjedelmére viszont számottevő befolyást nem gyakorol. IRODALOM Bacskulin, J. : Subconjunctivale Eigenblutbehandlung bei frischen und alten Verätzungen. Klin. Mbl. Augenheilk. 142, 728 — 733 (1963). — Bacskulin, J. and E. Bacskulin : Further experiences with subconjunctival autohemotherapy in fresh and old corrosions. Amer. J. Oplithalm. 58, 674 — 680 (1966). — Dubrovina, Z. : zit. Molnár, L. : Die Behandlung der Kalkverätzung der nowosibirskischen Methode. Klin. Mbl. Augenheilk. 141, 736 — 739 (1962). — Gassier, H. : Die Behandlung von Augenverätzungen mit Passowscher Operation und Tolazolin neben einer Betrachtung über die subkonjunktivale Eigenblutinjektion. Klin. Mbl. Augenheilk. 147, 79 — 86 (1965). — Hiwatari und Ikeda : zit. Gassier, H. : Die Behandlung von Augen Verätzungen mit Passowscher Operation und Tolazolin neben einer Betrachtung über die subkonjunktivale Eigenblutinjektion. Klin. Mbl. Augenheilk. 147, 79 — 86 (1965). — Karpovicz, 8. : Leczenie oparzen oczu metoda nowosybirska v oparcin о material wlasny. Wyd. P.Z.U.I. 172
