Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)

1967-06-01 / 2. szám

Galli L.: Felnőttek esetében vizsgálataink szerint nem volt lényeges eltérés az eddig ismeretes normális látóélességi adatoktól. Gyermekeknél hiányzik összehasonlító vizsgálatainkból az Ammon-jeleknek a többihez való viszonyítása és az ebből nyerhető végkövetkeztetés; ехте még ki fogunk majd térni további ilyen irányú munkánkban. Balla L., Szeghy G. és Polgár J.: CSARNOK MÉLYSÉG MÉRÉS VILLANÓFÉNY­NYEL. Réslámpával és beépíthető villanócsővel (vacu) való esarnokmélység és szaru­­hártyavastagság mérésének elvét, valamint gyakorlati kivitelét, ismertetik a szerzők. Bertényi A., Bohár A. és ifj. Greguss P.: A SZEMET ÉRŐ ULTRAHANGHATÁ­SOK ELLENŐRZÉSE ELEKTRORETINOGRAPIIIÁVAL. Amióta az ultrahangokat a szemészeti diagnosztikában és therápiában egyre széle­sebb körben alkalmazzák, több oldalról felmerült- a kérdés, hogy milyen változásokat, okozhat az ultrahangenergia a szemben. Ezért úgy gondoltuk, hogy az elektroretino­­graphiával való ellenőrzés bizonyos adatokat szolgáltat e kérdés tisztázásához. Külön vizsgála t tárgyává tettük a diagnosztikai ultrahangfejek által kisugárzott energia hatá­sát és külön a tlierápiás besugárzóét. Fenti vizsgálatokat ép szemeken és különféle kóros állapotokban egyaránt elvégeztük. Az eredményeket röviden tárgyaljuk. Marek P. és Szobor A.: ASZ EMI ZOM ELEKTROMYOGRAPHIA A MYASTHE­NIA DIAGNOSZTIKÁJÁBAN. A myasthenia gravis szemizom elektromyogrammján egységredukció, kontrakció alkalmával fokozatos amplitudócsökkenés, időnként tónusbelövellések jelentkeznek. Tensilon i. V. injekció után a mozgáskorlátozottság csökken, az elektromos aktivitás amplitúdója és frekvenciája értékelhetően emelkedik. Az elektromyogramm olyan esetekben is elváltozást mutat Tensilon után, amikor az izomműködés változatlan marad. A szerzők 12 eset kapcsán az elektromyographiát megbízható eszköznek találták a myasthenia gravisnak perifériás neurogen paresisektől és ocularis myopathiáktól való eldifferenciálásában. Korchmáros 1. és Opauszki A..- A NERVUS FACIALIS SZEREPE A KÖNNYLE­­YEZETÉSBEN. Több szerző véleményével ellentétben megállapítják, hogy a n. facialis működésé­nek csökkenése vagy hiánya esetében is lehet könnylevezetós. A praesaccalis könny­­utak elkerülésével vagy műanyag csövek segítségével készített könnyjáratok is kielégítő könnylevezetést biztosíthatnak. Facialis bénulás okozta lagophthalmus miatt végzett blepharorraphia medialis eseteiben az epiphora legnagyobbrészt megszűnt. Kimutat­ták, hogy a n. faciális bénítása következtében is csak akkor szűnik meg a könnyleveze­tés, ha a könnypont nem merül be a könnytócsába. Darabos Gy.: ■ FTÍZIÓVIZSGÁLATOK ANISOMETROPIA KAPCSÁN. A szerző eoncav sphericus és cylindrikus üvegekkel művi anisometropiát hozott létre és fokozatosan emelkedő dioptriaszám mellett azt vizsgálta, hogy a fúziókészség milyen arányban csökken. Azt találta, hogy sphaerikus üvegek esetén már 1,5 D kü­lönbség olyan életlen képet hoz létre az egyik szem retináján, hogy a fúziókészség csaknem teljesen megszűnik. Cylindrikus üvegekkel létrehozott astigmiás anisome­tropia esetén hasonló eredményre jutott, azonban nagy különbség volt a függőleges és vízszintes tengelyben létrehozott astigmia között. Hozzászólások lléthy 1.: A relatív' hypermetropia a fúziószélességgel változik, ezért ha pontosan meg akarjuk határozni a relatív hypermetropiát, akkor mindig figyelembe kell vennünk a fúziószélességet. Sternberg A.: Jó lenne kiegészíteni a vizsgálatokat egyéb irányban is, éppen annak tudatában, hogy az anisometropia a legfőbb akadálya a fúziónak. Zárszó ^ (Réthynek) Megpróbáltuk 30 egyet, hallgató átvizsgálása során a fakultatív, relatív és abszolút hypermetropia határát megállapítani. Nagy különbségek mutatkoz­tak. A relatív hypermetropia, a relatív alkalmazkodási szélesség és a fúzió két dolog; az egyik a relatív convergentia-féleség, a másik pedig a relatív alkalmazkodási szélesség A kettő nem keverendő össze, bár bizonyos összefüggés van köztük. (Sternbergnek) A 2,5—3,0D különbség — Motijé adataihoz hasonlóan — a számítások szerint 17 %-nak felel meg, tehát a dioptria különbségből is következtetni lehet a vizsgálandó adatra. Zárszó 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom