Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-06-01 / 2. szám
A pécsi Orrostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Boros Béla egyetemi tanár) közleménye Subconjunctivalisan adott acetylcholin alkalmazása a pupilla-zavarok pharmacologiai kivizsgálásában HALBA TAMÁS és T А К Á T S ISTVÁN A szemészeti gyakorlatban a pupilla statikájának és dynamikájának vizsgálatában az ismert módszerek között jelentős a gyógyszerek hatásának megfigyelése. A sympathicus pálya laesiójának localisatiója az ismert Frölioh-séma szerint határozható meg. Ezen módszer egyrészt a Cannon-Rosenblueth denervatiós túlérzékenységi törvényen alapszik, másrészt azon, hogy a cocáin, — valószínűleg az aminooxvdase gátlása útján fokozza az adrenalinnak a parasympathicus receptorokra való hatását. A fenti törvény alkalmazása a sympathicus neuron károsodásának meghatározásában általánosnak mondható. A parasympathicus neuron hasonló vizsgálata kevésbé elterjedt. A denervatiós törvény leírása után Shan és Cannon (2) kutya pupilla-szűkítő izmaira is érvényesnek találták azt: a parasympathicus pálya átvágása után a musculus sphincter iridis acetylcholinnal szemben fokozott érzékenységet mutatott. Boros és Takáts (1) egy éve denervált emberi szem izolált iris sphincterén acetylcholinnal szemben fokozott érzékenységet tudtak kimutatni. A továbbiakban azt találták, hogy acetylcholinnal szemben az izom érzékenysége tovább fokozható volt eserin adásával. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a denerválás után nem tűnt el az összes cholinesterase. Leletük összhangban van Schojield (5) és Roetth (4) biochemiai módszerrel kapott eredményével, melv szerint denerválás után a cholinesterase nem tűnik el teljesen az izomból, hanem csak mennyisége csökken körülbelül 40%-kai. Ezen kísérleti eredmények ismeretében a pupilla-zavarok okának tisztázására megkíséreltük felhasználni a denervatiós túlérzékenységi jelenséget a parasympathicus beidegzésű pupilla-szűkítő izomra is. Esetünk ismertetése. T. I. 17 éves leány 1965 februárjában állott klinikánkon ápolás alatt. Két hónappal korábban észre vette, hogy bal szemével homályosabban lát, s hogy e szemének pupillája tágabh. Előző szembetegségről nem tud. 8 éves korában készült fényképén bizonytalan. hogy a pupillák egyformák-e, de a 12 éves korában készült képen biztosan látható, hogy a bal pupilla tágabb a jobbnál. Jobb szem látásélessége teljes, a szem emmet rop. A pupilla közepesen tág, reactiói normálisak. Egyebekben is ép szem. Bal szem látásélessége 6/12, +2,5 D sph. 6/6. Mydriasisban végzett refractometria 2,5 D hypermetropiát mutat. Iris rajzolata, színe az ellenoldalival megegyezik. Pupilla 7 mm tág, a pupillaris szél szabad, kerek, fényre és oonvergentiára csak réslámpával lát ható mértékben, féregszerűen, renyhén reagál. Törőközegek tiszták. A papilla ferdén ovoid alakú, jó színű. Temporalis alsó széléhez 1,5 papilla-átmérőjű, félhold alakú, nem pigmentált, 6,0 D mélységű kivájulás csatlakozik, melyben a chorioidea szerkezete nem ismerhető fel (I. ábra). Látótere normális külső határok mellett 12 X 24 fok nagyságú szabálytalan alakú vakfoltot mutat, mely temporalisan-felül kiszélesedik (Goldmann-perimeter 1/2 jel). Szemnyomás mindkét szemen 17 Iígmm. A szemrések tágassága mindkét oldalon 8 mm. A szemek párhuzamos állásúak, váltakozó eltakarásnál beigazító mozgást nem végeznek. Diploscop: correctióval a bal szem előtt kétszemes látása van. Fusio-szélesség + 12° — 4° között. A jobb szem közelpontja 8 cm, a bal szemé +2,5 D sph. üveggel 24 cm. / WaR negativ, RR: I 10/80 Hgmm. Koponya AP és oldalfelvételen, canalis opticus 10 Szemészet 145
