Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-06-01 / 2. szám
M. Zaj á c z und I. Süveges: Beiträge zum Klinikum und zur Therapie der Hyalokeratopathie. 15 Fälle werden beschrieben, in denen nach Staroperation in der Kammer ein konsistentes Corpus lokalisiert war, und in denen sich Hyalokeratopathie entwickelte. Die konservative Behandlung, die Keratotomie und die lamellare Keratoplastik erwiesen sich in jedem Falle als erfolglos. Als einzige kausale Therapie ist die subtotale perforierende Keratoplastik zu betrachten. Ein optischer Erfolg ist auch mit diesem Verfahren nur dann zu erzielen, wenn die implantierte Scheibe mit dem Kammerwasser in Berührung steht. Durchsichtig heilende Scheibe war nur in drei Fällen zu gewinnen. In allen drei Fällen waren die vorangehenden Operationen mit Glaskörperverlust verbunden. Auf Grund der in diesen Fällen gewonnenen Erfahrungen scheint es als zweckmässig, gleichzeitig mit der perforierenden Keratoplastik das Volumen des Glaskörpers um 1 bis 2 cm3 zu vermindern. A Budapesti ОТ E II. sz. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár) közleménye Goniolysis simplex KORCHMiSOSIMRE Régi és újabb törekvés is, hogy glaucoma, különösen hydrophthalmus esetében a csarnokvíz elfolyását akadályozó csarnokzugi képleteket goniotomiá-yal (1—3), goniopuncturá-val (4), goniolysis-szel (5, 6) vagy goniotripsy-ye 1 (7) tegyék a csarnokvíz számára átjárhatóvá. Hydrophthalmusban ezeket a csarnokzugot megnyitó műtéteket oki beavatkozásnak tekinthetjük, mert Barkan (8) és Worst (9) közleményéből tudjuk, hogy a hydrophthalmus oka a magzati fejlődés idejéből visszamaradt mesodermalis eredetű impermeabilis hártya, mely a Descemet-hártya folytatásaként ívben áthajlik az iris gyökére és ezáltal lezárja a csarnokzugot („Barkanhártya”). A Schlemm-csatorna és a vena aqueák különböző fokú obliteralódása csak következmény (10—12). Számos szerző szerint (13—18) csak akkor biztos a műtét sikere, ha a csarnokzugot megnyitó beavatkozást arra alkalmas gonioscoppal műtét közben szemünkkel ellenőrizhetjük. De pl. Bietti (19) már gonioscop nélkül is elvégzi a csarnokzug megnyitását, ha a cornea csökkent átlátszósága gátolja a gonioscopiát. Francois és van Hovttc (20) pedig az eljárás körülményessége miatt egyenesen ellenzi a gonioscopon át való beavatkozást. Mi 1965 november óta hydrophthalmusokban a csarnokzug megnyitását 13 esetben az alábbi egyszerű eljárás szerint végeztük: Általános anaesthesia. Műtő mikroszkóp vagy binocularis lupén át nézve a limbustól 5 — 6 mm-re — általában temporalisan — fokával felfelé tartott keskeny Graefe-késsel a kötőhártya alá hatolunk majdnem a limbusig, majd a csarnokzugon át beszúrunk a csarnokba és a kést a pupilla fölött közvetlenül az iris síkja előtt a csarnokzugig vezetjük (ábra). A csarnokzug elérését a kés nyelének lefelé billentésével tapintjuk, ezután a kés hegyével és fokával a csarnokzugot elzáró hártyát a kés további lefelé billentésével és egyidejű kifelé húzásával majdnem a beszúrás helyéig — tehát a csarnokzug 1/л— (4 részében — átszakítjuk. , A Graefe-kés keskenvedő hegyének a limbusban látható részéből megítélhetjük a késhegy csarnokzugi behatolásának mélységét. így mégsem teljesen ,.vakon” végezzük a műtétet: a késheggyel való tapintáson kívül bizonyos fokig szemünkkel is ellenőrizzük, hogy kellő mélységbenjárunk-e. Eddigi eredményeink jók. Egy esetben csak a második goniolysis normalizálta a tensiót. Számottevő vérzést egy féloldali secundaer hydrophthalmus műtétékor kaptunk, egyszer pedig a pupilla a beszúrás helye felé kissé elhúzódott maradt. Véleményünk szerint eljárásunk előnye az eddig ismert goniolysisekkel szemben az, hogy egyszeri beszúrás szükséges és a kötőhártya alatt vezetett beszúrás 116
