Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)

1967-06-01 / 2. szám

szűnt. Festődése rostfestőkkel mindig eltért az ép membrántól. A stroma elváltozásában dominált a hátsó harmad laesiója. Itt a rostok duzzadtak, structurájuk elmosódott (5. ábra).

A szaru megvastagodását több esetben a hátsó harmad kétszeres vagy többszörös duzzadása hozta létre. Ezen a területen ebben a stádiumban afixsejtek száma jelentősen csökkent. A Bowman elváltozásával parallel futó egy-két rostvastagságú területen kívül a felső harmad rostjainak lefutása nagyobb eltérést nem mutatott. Ha a Bowman és a hám hiányzott, a stroma rostjai a felszínen tömörültek. A rostok a felső harmadban néhol alkohol labilis béta metachromasiát mutattak; alciánkékkel nem, vagy kevés helven festődtek. A hátsó rész egyáltalán nem adott metachromasiás festődést. A metszetben dominált a PAS positi vitas. A Descemet hullámos lefutású, helyenként megszakadt, máshol vacuolás degeneratio volt látható. Endothel-sejtet egv metszetben sem láttunk. Azokon a helyeken ahol a Descemet hiányzott, a retrocornealis membrán annyira összetapadt a szaru hátsó felszínével, hogy alig sikerült a szaru stromájától histologiai festésekkel elkülöníteni (6. ábra).

Megváltozott a szövettani kép, ha a szaru vizsgálatára egy későbbi stádiumban került sor, tudniillik akkor, mikor az ereződés előrehaladott formában, csaknem a centrumig ért. Ilyenkor főleg az erek mentén a szaru stromájában sok, nagvmagvú, nyúlvánvos sejt volt látható, melyek plazmája erős béta metachromasiát mutatott. Ha az erek a retrocornealis membránba is benőttek, a membrán vastagsága elérte a szaruét. Bőven tartalmazott fiatal kötőszöveti sejteket. Legvastagabb a retrocornealis membrán abban az esetben volt, amikor az iris hozzánőtt a retrocornealis membránhoz.

4. ábra. A hámnlatti degeneration termék orthochromáziál mutat. Néhány hámsejt magja metacliromasiás (toluidinkék festés)

,5. ábra. A szaru hátsó harmadának duzzadása a collagen rostok degeneratio jával. Endothel sejt nem látható ( Wasserblau-orcein festés )

Eredmények értékelése A betegség kialakulásában döntőaz endothel sejtrétegnek, mint semipermeabilis membránnak a sérülése. Az endothel jelentőségét a szaru anyagcseréjében több szerző (Maurice és Giardini, Teng, Cogan) kísérletesen bizonyította. Fel kell tételeznünk azonban, hogy abban az esetben, ha a csarnokot üvegtest tölti ki, az endothel regenerálódása csökkent mértékben vagy egyáltalán nem történik meg. Az üvegtest hozzátapadása a Descemethez kizárja az endothel pótlásának

104