Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-06-01 / 2. szám
tünkben panaszként szerepelt, észlelésünk időpontjában már csak néhány beteg említette, hogy oldalra nézéskor fájdalmat érez. A külső szemizmok bántalmazottságán kívül a belső szemizmok elváltozásai is előfordulnak, főleg súlyosabb fertőzések esetében. Mydriasist, accomodatio bénulást írtak le. Egyéb ritkábban előforduló tünetek közül kötőhártya-gyulladást, neuritis n. opticit, iritist, retinitist, átmeneti kéregvakságot ismerünk az irodalomból. [A szemtünetek előfordulása Schoov és munkatársai közleményében részletesen megtalálható (3).] Külön kell beszélnünk az ideghártya elváltozásairól, füzek közül leggyakoribbak a vérzések. Magunk is észleltünk ilyeneket a papilla körül és a hátsó póluson az ideghártya idegrost rétegében (2. ábra). Holler és Schmidt (4) egyetlen esetben a szemfenéken élő trichinát láttak szemtükörrel, de erről semmi közelebbit nem közöltek. Az irodalom szerint eddig egy emberi szemgolyó került szövettani feldolgozásra Herrenschwand (5) által. Trichinella fertőzés következtében meghalt 32 éves nő orbita-tartalmát és szemizmait, szemgolyóját vizsgálták meg. Állatkísérletekben számos hasonló szövettani feldolgozásról tudunk (3). 3. ábra 4. ábra A legutóbbi tömeges trichina fertőzés két halálesetéből egy-egy szem szövettani feldolgozásáról a következőkben számolunk be. A halál a fertőzés feltehető időpontja után a 38., ill. a 90. napon következett be. Szemizmok : Mind a négy egyenes és mindkét ferde bőven tartalmazott enyhén megcsavarodott lárvákat. Az izmok inas részében kevesebb, a hasas részben több lárvát találtunk. Azt, hogy melyik izom tartalmazott viszonylag többet, nem sikerült megállapítanunk. A lárva: 1.5 — 26 átmérőjű. HE-ual élénk kékre, Azannal halványpirosra festődik, benne a féregre jellemző szerkezet felismerhető. Mindig az orsószerűen tágult izomrostokban helyezkedik el. Ugyanazon izmon belül is a tokképződés különböző phasisait lehetett megfigyelni: kezdetben a lárvát az elhalt izomrostokból származó, amorph, szemcsés anyag veszi körül, amely HE-nah kékes-vörösre festődik (3. ábra). Ez az anyag kívül a sarcolemma maradványaival függ össze. - Később az amorph anyag helyét kötőszövet-szaporulat foglalja el, majd a kötőszövetes tok hyalinizálódik, végül mész rakódik le benne. Minden szemizomban súlyos myositis volt megfigyelhető. Egyes izomrostok (az izomnecrosis első phasisa) kissé megduzzadtak, eosinophylekké váltak. A magvak megszaporodtak, és az izomrostok belsejében helyezkdetek el. Ugyanezek a rostok Azannal élénk pirosra festődtek, Mallory-féle phosphorwolframsavas haematoxylinnel pedig egyxieműen kékes-feketék voltak (4. ábra). Az izomrostok közti kötőszövet vizenyőssé vált benne, számos kisebb-nagyobb gócban és elszórtan is lvmpliooyták, plasma-sejtek és eosinophvl-sejtes beszűrődés volt (.5. ábra). 99
