Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)

1967-03-01 / 1. szám

Gy. Podhorányi: Über die Kelchzellen der Bindehaut. Die Kelchzellen sind physiologische Gebilde des Bindehautepithels. Im embryona­len Leben sind sie vereinzelt zu finden. Im Kindesalter, in der Pubertät und im Erwach­senenalter sind weder vom Standpunkt ihres Charakters, noch ihrer Zahl Unterschiede zu beobachten. Ihre Zahl und Form steht mit den die Bindehaut treffenden mechani­schen Wirkungen im Zusammenhang. Die Kelchzellen bilden sich hauptsächlich aus den Zylinderzellen durch allmähliche Verschleimung. Sie sind von der marginalen Zone bis zum Hornhautrand überall auffindbar. In grösster Zahl kommen sie in der Fornix vor. In der bulbären Bindehaut sind sie in den vom Hornhautrand in 5—6 mm Abstand in Kingform angeordneten Krypten angehäuft. Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinika közleménye (Igazgató : Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) Összehasonlító adatok a kancsalság conservativ és műtéti kezelésének eredményeiről R. STERNBERG ALICE* és VÉLI MARGIT Összeállítottuk klinikánk két évi (1962—63) kancsal beteganyagából (634 eset) a különböző kezelési módok után kótszemes látással gyógyultak arányát. Megpróbáltuk kiértékelni a különböző kezelések és az előzetes sensoros állapot befolyását a gyógyulási eredményre, továbbá ellenőrizni a kancsalság motoros jellege szerint megválasztott, egymástól különböző műtéti javallatok he­lyességét. Beszámolónk első része az esotropokra vonatkozik. A gyógvultakat három csoportra osztottuk: I. csak műtéti kezelésre (ezek szakorvosok által műtétre beutaltak), II. csak conservativ kezelésre, III. conservativ előkészítés, ill. orthoptikai kezelés után műtött gyógyult betegek. Az I. csoportban 210, a II.-ben 231, a III.-ban 193 beteg szerepel. Előkezelésen a következőket értjük: teljes optikai correctio viselése legalább fél­évig; az amblyopia megszüntetése lehetőleg a két szem egyenlő látásélességéig, s ha lehetséges, az alternálás elérése. Váltó kancsalságban a fixáló szem üvegjét a gyógyu­lásig, vagy a functionalis gyógyulás reményének feladásáig takarjuk. Activ pleoptikai­­orthoptikai kezelést idő- és személyzethiány miatt csak eleve kilátásos esetben végez­tünk. Postoperativ orthoptikai kezelést viszont minden kedvezőnek látszó esetben meg­próbáltunk. Gyógyulási eredmény. A betegek egy része binocularis látással, ortho-, vagy heterophoriával, fusioszélességgel és esetleg mélységlátással gyógyult. Más részük facultativ (ill. partialis) binocularis látásra tett szert, amely egyes vizs­gáló eljárásokkal kimutatható, másokkal hiányzik. Ide soroltuk az anomalia­­szög körül kis fusioszélességgel gyógvultakat is — 5° alatti esotropok (reti­nal slip). Gyógyulási arány. Az I. csoportból műtét után 25% gyógyult kétszemes látás­sal. Az előkezelés után műtött III. csoportból 45% gyógyult így s a kettő között áll 33%-os eredménnyel a II. csoport. Az I. csoport viszonylag jó gyógyulási aránya (vö. I. tábl.) méginkább meg­lepő, ha a csak kozmetikai eredményű betegek számából (157) levonjuk a functionalis gyógyulásból már eleve kizárt excentrikusán fixáló amblvopo­­kat (99). Viszont a II. és III. csoportban épp a volt amblyopok vannak nagv­* A giesseni Nemzetközi Strabismus Symposiumon 1966. aug. 10-én tartott előadása nyomán. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom