Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-06-01 / 2. szám
A biosutura felett a hám normális vastagságú volt, a beavatkozás helyét folyamatosan fedte (5. ábra). A varrat helyét csapszerű sarjszövet foglal ja el, benne kereksejtek, óriássejtek, fibroblastok (6. ábra); a fonál szerkezete nem ismerhető fel. A corneaszövetben mérsékelt kereksejtes beszűrődés. Érképződést, vérzést nem találtunk. Hámelemek sem voltak kimutathatók a szövetek között. 5. ábra 6. ábra Megbeszélés A különböző varróanyagok által a corneában okozott szöveti elváltozásokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a biosutura váltotta ki a legenyhébb reakciót. A selyemvarrat körül jelentős szövetpusztulás és reparativ sarjszövet látható, mely több esetben a csarnokba is beterjed. Feltűnőek a hámban képződött papillák, melyek mélyen benyúlnak a sarjszövetbe. A damylfonál főleg eosinofilsejtes beszűrődést okozott, a szaru stromájától idegentest-típusú óriássejtek határolták el. A biosutura helyét fibroblastok, kereksejtek és óriássejtek foglalták el, a hámban megvastagodás, folytonossági hiány nem volt. Az elváltozások azonosak a Gardilóic, Larmi által közölt adatokkal. Csarnokhámosodást egyik varrat sem okozott. Larmi vizsgálatai azt mutatják, hogy a hámbenövés az első napok után fokozatosan lelassul, majd a szövetek közé nőtt hám elpusztul. Errevonatkozó adatunk nincs, mivel a szemeket négy hét után dolgoztuk fel ; néhány esetben a selyemfonál mellett találtunk hámsejteket, de mindig csak a felszínes rétegekben. összefoglalás Szerzők a biosutura viselkedését vizsgálták nyúlon a varrat menti hámbenövés szempontjából. A varrattal az irist a corneához rögzítették, az eset-86
