Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-06-01 / 2. szám
Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikája (igazgató : Kukán Ferenc egyetemi tanár) Félrevezető hámhiányok kísérletre használandó házinyulak corneáján SZEGHY GERGELY, POLGÁR JÖZSEF, KUKÁN FERENC A szaruhártya kísérletek nagyrészét házinyulakon végzik : régebben a virus-átoltásokat, újabban például a szemészeti therapiában alkalmazott localis pharmakonok hatásának vizsgálatát egyrészt a károsító, másrészt a therapiás hatás megfigyelése céljából. Ezeknek előfeltétele volna, hogy a szaruhártya és a kötőhártya hámja is ép legyen, továbbá, hogy a kísérlet tartama alatt zavaró tényező ne befolyásolja az eredményt. A felhasználandó nyulakat gondosan kell kiválogatni és elhelyezésük is körültekintést igényel. Egyikünknek azt a régi, és mások által megerősített megállapítását is figyelembe kell venni, hogy a nyúl cornea felületének ,,physiologiás”-nak mondható állapota lényegesen más, mint az emberé (4), mert különben nem helytálló következtetésekre juthatunk (2). 1931-ben Kukán (3) 1932-ben Gasteiger és Niederwieser (1) felhívták a figyelmet arra, hogy a nyulak szaruhártyája ,,physiologiás állapotában” is gyakran megfesthető pl. fluoresceinnel. Az így láthatóvá tett elváltozásról Kukán (4) ezt írta : ,,a réslámpával látható kép nagyon változatos lehet, így élesen festődő kisebb-nagyobb pontok enyhébben festődő keskeny udvarral, vagy anélkül .. . néha sorokban elhelyezkedő. . . festődések láthatók. A festődések száma és jellege egyik napról a másikra nagyon változhat..A festődések keletkezését a szerző (3) mechanikai tényezők hatására (idegentest) vezette vissza. Fontos megállapítás az is, hogy a nyúl szaruhártyájának érzékenysége csökkent és ezért tűri nyugodtan a felületén ide-oda csúszkáló szalmatörmeléket, szőrt stb. 1. ábra 2. ábra Kísérleteink során most is tapasztaltuk, hogy a nyulak egy részénél — ellentétben a kutyával és a macskával — a kötőhártya és a szaruhártya ,,intakt” állapotban is gyakran festődik methilénkékkel, kongovörössel, fluoresceinnel és más festékekkel. A látott kép változatossága ellenére megfigyelhettük, hogy egyes esetekben a festődő pontok két, egymással párhuzamos sorban helyezkednek el. Váratlanul jutottunk az elváltozás magyarázatához. A festést követően azonnal (kimosás nélkül) felülvilágításos mikroszkóppal figyelni kezdtük a nyúl szaruhártyáját. Meglepődve láttuk, hogy a festődő párhuzamos pontsor elején egy szabad szemmel nem látható állatka halad meglehetősen gyorsan (kb. 0,1—1 mm/sec sebességgel) menekülve a kötőhártya áthajlás irányába. Ahol elhaladt, ott festődő ,,lábnyomokat” hagyott hátra. Más esetben 70
