Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-03-01 / 1. szám
2. ábra. A sejtfészkek közepén levő sejtek zsíros elfajulása miatt a tumor kisnagyítású átnézeti képén világos foltok láthatók kamrácskákat képez. A centrális udvart körülvevő sejtek polvmorphak, szabálytalanul elrendezettek s gyakran benyomulnak a mirigykamra lumenébe. Sok a sejtoszlás. Helyenként a daganatban váladékfelhalmozódás észlelhető. A solid carcinoma éretlen, differenciálatlan, szabálytalan kötegeket alkotó sejtekből áll. Sok esetben a sejtek zsíros elfajulása észlelhető. Sok a mitosis, az atypusos sejtoszlás és többmagvú sejtek is vannak. Ez a forma néha igen rosszindulatú, gyorsan nő, kifekélvesedik, szétesik, korán képez metastasisokat. 3, ábra. A sejtfészkek közepén a sejtplasma általában világos, habos szerkezetű s a sejtek közt kisebb-nagyobb vacuolák mutatják az extracelluaris lipoid lerakódást A Meibom-rákok aetiologiájárói és pathogenesiséről ma még nagyon keveset tudunk. A szövettani kép alapján nagy valószínűséggel bizonyítható a M e ibo «-miri gyek bő 1 való kiindulás. A daganatos sejtfészkek nagy részben a tarsusban ülnek, a legtöbb Meibom-mirigy hiányzik, a daganat széli részein, ahol még ép mirigyszigetek is láthatók, felismerhető a rákos szövetnek ezekkel való összefüggése. Ugyanakkor a bőr- és a conjunctiva-epithellel való összefüggés hiányzik, vagy csak később, secundaer módon alakul ki. Az esetek nagy részében a daganatsejtekben Scharlach—illetve sudanlll—festéssel zsírcseppek mutathatók ki, ami arra utal, hogy a daganatos sejtburjánzás zsírtartalmú sejtekből szármi tzhat (Radnót [11]). Megoszlanak a vélemények, hogy a Meibom-mirigyen belül inkább a mirigvacinusok képezik-e a kiindulópontot, vagy pedig a kivezető utak hámja. Valószínűleg mindkét eset lehetséges. Ezt támasztja alá 56
