Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-03-01 / 1. szám
A Budapesti Orvostudományi Egyetemi. Szemklinikájának (igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye Meibom-mirigybol kiinduló carcinoma PÉTERI MIKLÓS A Meibom-mirigy-carcinomák a szemhéjrákok 1 %-át (Morax), az összes szemhéjtumornak pedig kb. 1—2%0-ét (Duke és Welch) teszik ki. Ezek a ritka daganatok mégis különös figyelmet érdemelnek a velük kapcsolatos differenciál-diagnosztikai problémák miatt. Kezdeti stádiumban többnyire chalazeon képét utánozzák s ez a korai diagnosist nagvon megnehezíti. A daganat egyes típusai kimondottan rosszindulatúak lehetnek, összekapaszkodnak környezetükkel (a környező csontokkal, vagy a bulbussal), műtét után recidiválnak, korán képeznek regionalis és távolabbi metastasisokat, s generalizálódás útján rövid idő alatt exitushoz is vezethetnek (pl. Riva és Cavara esetében). jffeíbom-mirigyből kiinduló daganatról (adenomáról) elsőnek A. Baldauf számolt be 1870-ben. Az első adenocarcinomát 1891-Ъеп Allaire identifikálta, bár egyes szerzők ( Van Duyse, Cavara, Kümmel) adatai szerint Thiersch már / Sfi-'i-beri írt ilyen daganatról. Schwerer [1] 1914-ben, az addig közölt eseteket összegyűjtve, összesen 31 primaer Meíbom-mirigy-tumorról számol be s ezek közül 14-et adenomának, 17-et carcinomának tart. Tanulmányának megjelenése után újabb eseteket közölnek, melyek nyomán vita indul az irodalomban. Egyesek kétségbe vonják primaer Mei&om-mirigy-tumorok létezését, mások szerint azok csaknem mindig jóindulatú adenomák s ezért semmi különös gyakorlati jelentőségük nincs (Michel). Vannak azonban olyan szerzők is, akik nagy gyakoriságot tulajdonítanak a Meibom -rnirigv-rákoкnak. így pl. Thiel szerint az összes szemhéjrákok 11,8 százaléka Meibom-mirigyből kiinduló adenocarcinoma. Morax 2526-ban azt hangsúlyozza, hogy a histológiai differenciálás adenoma és carcinoma között sokszor lehetetlen. Ezért minden Meibom-mirigyből kiinduló primaer daganat esetén, az epithelioma elnevezést ajánlja. Lebensohn [2] adatai szerint adenoma és carcinoma kb. egyforma gyakorisággal fordul elő. Sok szerzőnek az a véleménye, hogy a Meibom-mirigy-tumorok eleve rendelkeznek egy bizonyos invasiv hajlammal (Scheerer), így a kezdetben benignusnak indulók is később malignizálódhatnak (Hagedoorn). A kérdés eldöntése a régi irodalmi adatok alapján — mint arra Bürki [3] 1955-ben rámutatott — rendkívül nehéz. Az eredeti közlések sokszor hiányosak, a terminológia nem egységes, a szerzők a legkülönbözőbb diagnózisokat használják. Sok szerzőnek nem sikerült kimutatni a tumor Meibom-mirigy eredetének kétségtelen bizonyítékát, a sejtek zsíros elfajulását. így aztán az ún. bizonyított esetek közt is lehetnek olyanok, hol a tumor eredetileg a bőr vagy a tarsalis conjunctiva epitheljéből származott, s csak később terjedt rá a Meibom - mirigyekre. Az említett nehézségek ellenére, a szerzők nagy része ma megegyezik abban, hogy a primaer Meibom-тлгщу-tumorok ritka daganatok, s hogy ezek között is az adenoma gyakoribb, mint a carcinoma. Rice és Lindeke [4] 1950-ben 97 közölt adenocarcinoma-esetről számol be. Hartz [5] amerikai pathologus szerint, az 1955-ig megjelent közlések száma kb. 100-ra tehető. Az utóbbi tíz évben világszerte megnőtt az érdeklődés a Meibom-c&rcinomák iránt. Straatsma [6] 2656-ban 26 esetet közöl, Sweebe és Cocjan [7] 2555- ben — 12 évre visszatekintve — újabb 8 esetről számolnak be. 1961-ben Pascu és Vasiliu [8] egy, 2565-ban Gubareva [9] nyolc további esetet ismertet. J. Ginsberg [10] szerint 1963-ig 142 Meibom-mirigv-carcinomát közöltek az irodalomban. A vita ezekkel a ritka daganatokkal kapcsolatban még ma is folyik. Újabban amerikai szerzők (Rice és Lindeke, Warren és Warvi) ismét felvetik azt, hogy a Meibo m - m i rigyek primaer tumorai nagyobbrészt carcinomák, az adenomának diagnosztizált esetekben pedig nem valódi daganatról, hanem hypertrophiáról, vagy hvperplasiáról van szó. 54 T
