Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-03-01 / 1. szám
A Budapesti János Kórház (igazgató : Takó József) Szemészeti Osztályának (főorvos : Grósz István, az orvostudományok kandidátusa) és Pathológiai Osztályának (főorvos: Kalló Antal, az orvostudományok doktora) közleménye Az iris áttételező cystadenoma papillaréja a másik oldali szemhéj egyidejű és azonos szerkezetű recidiváló daganatával EKÖSS SÁNDOR, ORBÁN TIBOR, KÁLLÓ ANTAL, HANISCH JÓZSEF Irisből kiinduló hámdaganatot elsőként 2553-ban Fuchs (3) írt le. Észleletét epitheliomának nevezte. Collins (2) nevéhez fűződik az adenoma megjelölés (1891). 1898-ban Alt (1) három esetet ismertet és felülvizsgálja Fuchs epitheliomaként közölt esetét, melyet ugyancsak adenomának tart. Legutóbb 1961-ben Wolter és Pfister (9) közleménye tekinti át a kérdés problémáit és felhívja a figyelmet arra, hogy az e csoportba tartozó többféle daganat között az egyes daganatféleségek átmenetei nagyon finomak, sokszor alig differenciálhatok. Az egyszerű senilis vagy gyulladásos hámhyperplasiától az adenomán, epitheliomán, az embryonális típusú diktvomán keresztül a retinoblastomáig szövetileg a daganatok széles skálája található e csoportban. Az említett szerzők megállapították, hogy ezek a daganatok lehetnek jóindulatúak, de localisan malignusak vagy invasivok. — Szerintük ennek a tájéknak egyetlen egy olyan daganatát sem közölték, amelyik távoli metastasist adott volna. Reese (8) rámutatott, hogy az egyes daganatféleségek között malignitás, vagy benignitás szempontjából éles határt vonni nem lehet. Meller (6), valamint Merkel (5) az efféle tumorokban helyenként destruáló és infiltrativ növekedést figyelt meg, ezért ez a két szerző az uvea ilyen daganatait rosszindulatúnak tartja. Martens (4) az opticus mentén az agyalapra terjedni látott ilyen tumort. A felsorolt szerzők foglalkoznak ezeknek a hámdaganatoknak az eredetével is. Sok esetben a tumor keletkezése összefüggésbe hozható műtéttel, sérüléssel, gyulladással (az 1954-ig közölt 28 esetből 12 ilyen volt). Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy az ilyen tumorok egy része talán háminclusióból származik, amely sérülések, műtét, gyulladás, szövetfejlődési zavar következtében jöhet létre. Emellett szólnak az irisben viszonylag elég gyakran észlelt mikrocysták is. Alább következő esetünkben ilyen előzmények nem voltak kimutathatók. Ezeket az igen kis méretű tumorokat éppen kicsinységük miatt gyakran mellékleletként észlelték élőben, vagy más okból enucleált szemben. A vonatkozó irodalom ismeretében megállapíthattuk, hogy ennek a tájéknak eddig ismert daganatai között az általunk észlelt cystadenoma papillare nem fordult élő. Az alábbiakban ismertetjük saját észlelésünket. 1961. IX. 29-én jobb oldali plasticus uveitissel beutalt. 79 éves nőbeteget vettünk fel osztályunkra. Elmondja, hogy kórházi felvétele előtt kb. egv hónappal jobb szemhéja kissé duzzadt, szeme vörös, fény nem bántja. Időnként enyhe fájdalmat érez a jobb szemben. Egyidejűleg a bal felső szemhéjban lassan növekedő fájdalmatlan csomót figyelt meg. Családjában daganatos megbetegedésről nem tud, étvágya kifogástalan, testsúlya nem csökkent. Statusból : V : 2 m ujjolvasás, üveg nem javít ; 0,5 üveg nem javít. Jobb szemteke erősen, felszínesen vérágas. Az elülső csarnokot alul kb. 2 mm magasságban sárgásfehér, egyenetlen, szemölcsös felszínű tumorszövet tölti ki, mely felett kb. 4 mm magasságban, nívóban elhelyezkedő hyphaema látható. Hasonló daganatos szövetszaporulat ül az iris pupilláris szélén is, azt 7 órától 2 óráig kifli alakban körük 48
