Szemészet, 1965 (102. évfolyam, 1-4. szám)
1965-06-01 / 2. szám
81 1958. — 23. Popov M. J. : Vestnyik Ophthalm. 20 42 1942. — 24. О. Sbordone e. A. Delogu : Arch. Ottalm. 64 171 1960. — 25. F. C. Rodger : Brit. J. Ophthalm. 37 11 1953. — 26. F. C. Rodger : Brit. J. Ophthalm. 38 144 1954. — 27. F. C. Rodger : Brit. J. Ophthalm. 42 336—347 1958. E. P а ц : Кератит у коматызного больного. Автор докладует 2 случая кератита у больных, находящихся в состоянии комы. Один из больных умер. У другого больного на правом глазу проведена полная коньюнктивальная пластика по Кеттеши, на левом глазу кератопластика. Во время проведенная пересадка роговицы не только спасла глаз, но и дала хорошую остроту зрения. R á с z, J.: Zwei Fälle von Кота-Keratitis. Zwei Fälle von Koma-Keratitis werden besprochen. Einer der Kranken ist gestorben, beim anderen wurde eine sehr schwere Hornhautbeschädigung beobachtet, wonach am rechten Auge eine totale konjunktivale Plastik (nach Prof. К e 11 e s y) —, und am linken Auge eine Cornea-Transplantation erfolgreich durchgeführt wurden. Durch die rechtzeitig vorgenommene Hornhauttransplantation konnte nicht nur das Auge gerettet, sondern auch ein gutes Sehvermögen gesichert werden. Rácz, J.: Two cases of coma-keratitis. Two cases of coma-keratitis are reported. One of the patients died. In the other, surviving patient, very serious cornea lesion has been observed. On the right eye, total conjunctival plastic operation (method of Prof. Kettes у), and on the left eye, transplantation of cornea have been performed with good result. Cornea transplantation carried out in due time saved not only the eye, but good vision has been assured. A Budapesti Orvostudományi Egyetem. I. sz. Szemészeti Klinikájának (igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye A neuritis nervi optici segmentalisról PÉK LÁSZLÓ A nervus opticus gyulladásos folyamatai származhatnak általános heveny vagy idült betegségekből, a szomszédos orr melléküregekből, a bulbus felől, lehetnek intracraniális vagy intoxicatiós eredetűek. A szerzők többsége szerint ez a folyamat két csoportba osztható : neuritis nervi opticire és neuritis retrobulbarisra (Axenfeld, Amsler, Lindner, Radnót, Sourdille stb). A kórképek lényege sok esetben vitatott. Maga a csoportosítás kérdése sem lezárt. A neuritis retrobulbaris kifejezés sem helyes, tekintettel arra, hogy az esetek egy részében nincs gyulladás és a localisatio sem mindig retrorulbaris (Radnót). Wilbrand és Sanger szerint három alapforma létezik: neuritis axialis, perineuritis neuritis interstitialis periphericával és neuritis transversa optici totalis. Dubois—Poulsen kétféle csoportosítást ismer. Transversalis felosztás szerint lehet a gyulladás peripheriás, axialis vagy diffúz, míg longitudinálisnál iuxtabulbaris, retrobulbaris vagy intracranialis. Más csoportosítások is ismertek. így feloszthatok a nervus opticus gyulladásos folyamatai az anatómiai-klinikai kép, aetiologia és megbetegedés lefolyása alapján. Azonos aetiologiájú papillitisek esetében is ölthet a kórkép enyhébb vagy súlyosabb alakot. 1937-ben Bollack, Delthil és Offret egy, majd 1938-Ъяп három eset kapcsán a papillitisek köréből, elsőként, egy különálló kórképet határolnak el, melyet neuritis nervi optici segmentalisnak (továbbiakban n. s.) neveznek el. Deloge (1936), Monnier—Vinnard (1938), Schiff—Wertheimer, Jonqueres és Jary 1945-ban írnak le egy-egy hasonló esetet. P. Francois (1951) a neuritis nervi optici vei járó látótérkiesésekről szóló tanulmányában különálló kórképnek ismeri el és neuritis partialisnak nevezi. Woillez 1953-ban monográfiában foglalkozik a n. s.-al 13 eset kapcsán. Hét esete tiszta segmentalis forma volt, hat további esete pedig a nervus opticus és a retina más 88
