Szemészet, 1965 (102. évfolyam, 1-4. szám)
1965-06-01 / 2. szám
A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (Igazgató: Radnót Magda dr. egyetemi tanár) közleménye Házinyúl spontán glaukómája FOUMANÜ PIROSKA és VADÁSZ ZSUZSA Л szemészetben kísérleti célokra használt állatfajok tenyészeteiben szórványosan előfordulnak spontán glaukómás egyedek is. Ezen állatfajok között, a magasabbrendűek spontán glaukómája, így pl. a cerkóf majmokon észlelt glaukóma (Bárány) az emberi simplex típusú glaukómával rokon, míg az alacsonyabbrendű állatfajok zöldhályog betegsége, pl. a házinyúl spontán előforduló glaukómája, az emberi hydrophthalmus-szal rokon elváltozás. A házinyúl (oryctolagus cuniculus) spontán glaukómájának szekunder alakját Schloesser, primer alakját (hvdropthalmus) pedig Pichler írta le először. — A házinyulak hvdrophtalmus-a mind albino, mind pigmentált törzsekben előforduló (Kolkerésmtsai, McMaster, Rockon—Duvigneaud, Waardenburg és mtsai), recesszíve öröklődő (Geri, Hanna és mtsai), általában kétszemes, de ritkábban féloldalt is jelentkező (Geri, Hanna és mtsai) betegség. A félszemes hydrophthalmus kóroktanában endokrin tényezők is szerepelhetnek (Radnót). A betegség legfeltűnőbb jele a szemgolyó megnagyobbodása. A szem folyadékcseréjének kóros megváltozása pedig emelkedett szemnyomásban, fokozott csarnokzugi ellenállásban jelentkezik, amint azt több szerző impressziós tonométerrel és perfúziós módszerrel egyaránt kimutatta. Feltételezik a kórfolyamat előrehaladtával, a csarnokvíztermelődés fokozatos csökkenését is. Tekintettel arra, hogy a szem folyadékháztartására vonatkozó kísérletes vizsgálatok nagy része éppen házinyulak szemén történik, a kórképpel való foglalkozás indokolt, annál is inkább, mert Kolker megfigyelései szerint, a betegség első jele a szaruhártya görbületi sugarának a normálisnál fokozottabb növekedése, minden egyéb kísérő tünet nélkül. — Sem a hazai humán szemészeti, sem az állatorvosi irodalomban nem találtunk közlést a házinyúl spontán, kétoldali glaukómájáról, ezért érdemesnek tartottuk esetünk ismertetését : Az észlelésünk kezdetén 6—8 hónapos, hím csincsilla házinyúl jobb oldali szemgolyója már ekkor szemmel láthatóan tágult volt, majd megfigyelésünk hat hónapja alatt ez a tágulás tovább fokozódott és a bal oldali szemgolyó is hatalmasan megnövekedett (1. és 2. ábra). A szaruhártyák széli részein, fokozatosan, maradandó borússág alakult ki. A csarnok/.ugokban kötőszövetszerű képződmény jelenléte miatt, az ép nyúlszemre jellemző csarnokzugi képletek csak részben voltak felismerhetőek, a zug mélysége a normálisnál nagyobb volt (3. és 4. ábra). A szemfenéki kép a látóidegfők excavatio-ját mutatta (5. és 6. ábra). Feltűnő volt a nyúl súLyszaporodása, a megfigyelés időtartama alatt, azonos táplálékfelvétel mellett, az azonos korú és nemű, ugyancsak kontroll nyulakhoz képest, amelyek között voltak testvérei is az ismertetett glaukómás nyúlnak. A mérések megkezdésekor a glaukómás nyúl testsúlya 3,65 kg, a kontroll nyulaké 3,65 ± 0,05 kg volt, a mérések befejezésekor pedig a glaukómás nyúl testsúlya 4.45 kg-ra, a kontroll nyulaké pedig 3,72 + 0,05 kg-ra nőtt. Ez a testsúly McMaster szerint, aki közleményében foglalkozik glaukómás nyulak testsúlyadataival, egy 16—24 hónapos nyúl testsúlyának felel meg. 5 Szemészet 65
