Szemészet, 1965 (102. évfolyam, 1-4. szám)
1965-03-01 / 1. szám
is használt. St. praes. : a bal alsó szemhéjon a könnypont környékén babnyi vörös, tapintásra fájdalmas duzzanat látható. A kötőhártya diffuse belövellt. Az átfecskendezés sem az alsó, sem a felső könnyponton át nem sikerült. A könnypontból váladékot exprimálni nem tudtunk. Műtétet végeztünk, amelynek során az orsószerűen kitágult canaliculusból borsónyi sárga, morzsalékony massza ürült. A váladékból kenetben, tenyésztéssel és a kimetszett canaliculus részletből szövettanilag gombafonalak nem voltak kimutathatók. Szövettani lelet (Haematoxylin — Eosin-festés): a metszet külső felén elszarusodó laphám látható, amely a csak helyenként kivehető, el nemszaru-1. ábra sodó laphámba megy át. A metszet közepén el nem szarusodó laphámmal bélelt üreg látható. A hám alatt diffus és masszív kereksejtes beszűrődés van. Gombatelep nem látható. A műtét után chloramphenicol cseppentésre teljes gyógyulás következett be. A felső könnyponton keresztül sikeres volt az átfecskendezés. A beteg jelenleg is (egy éve) panaszmentes. M egbe széles Az AMI idézi elő a könnyesövecske gombás megbetegedéseinek legnagyobb részét. A gombával való fertőződés az esetek többségében mezőgazdasági termékekkel való sérülés útján történik, bár a kórokozó kitenyésztése trágyából vagy mezőgazdasági termékből eddig még nem sikerült (16) Az emberi tonsillakban, szájnyálkahártyán és vaginában apathogen módon élhet [4, 16]. Ezért felmerült az endogen fertőződés lehetősége direkt módon az orrvezetéken keresztül vagy indirekte a nyál útján. L. Pine és mtsai szemészetileg egészséges egyénektől 55 esetben a canaliculus-ból és 8 esetben a kötőhártyazsákból vett mosófolyadékból készítettek tenyészetet. Ezek közül mindössze egy esetben volt jelen AMI. A vizsgálatokból azt a következtetést vonták le, hogy az AMI nem természetes lakója a kötőhártyazsáknak és a könnyutaknak, de a microaerophil környezet kedvező feltételeket nyújt a kórokozó fejlődése számára. A kórkép okozójára elsősorban az elváltozások chronikus jellege hívja fel a figyelmet [3, 16] Elliot conjunctivalis és canalicularis típust különböztet meg, de leírtak nyirokcsomó (Ridley—Smith id. 15,) parotis és submaxillaris mirigyduzzanattal (Wright id. 15) járó kórformákat is. A betegség rendszerint egyoldali, leginkább nőkön fordul elő. (Mindhárom betegünk nő volt.) Sokszor évekig tartó könnyezés, anguláris típusú kötőhártya hurut, canalieulitis esetén 56
