Szemészet, 1965 (102. évfolyam, 1-4. szám)
1965-03-01 / 1. szám
maradó destructiót okozott a szemfenéken. Ekkor keletkeztek az összenövések is a sclera, tenon tok, orbitális szövetek között. Nem zárható ki a szemizmok részvétele sem a gyulladásban. Az összenövések meggátlása, illetve oldása Hyason révén nem sikerült. Esetünkben tehát a sclera gyulladása mind előre, mind hátrafelé átterjedt a környezetre és maradandó károsodást okozott. Ennek ellenére a benignusan lezajló formák közé sorolhatjuk. Protrusio, fájdalom, ablatio retinae esetében gondolni kell s.p.-ra. Nehézségek adódhatnak a differentialdiagnozisban, különösen, ha a folyamat kétoldali. A kórok az esetek túlnyomó részében focalis infectio, rheuma. Rendszerint hatásos a salicyl. A hátrahagyott maradandó szövődmények benignus lefolyás esetén is komolyak és zavaróak. összefoglalás Szerző recidi váló scleritis posterior klinikai lefolyását írja le és követi szemfenéki fényképeken. Irodalom Csillag, F. : Kiin. МЫ. Augenheilk. 98. 200. 1937. — Orbán, T. : Ophthalmologica 125, 112. 1953. — Pajor, R. : Szemészet 95, 74. 1958. — Radnól, M. : Verh. Österr. Ophth. Ges. 102. 1959. — Radnót, M. : Ophthalmologica 116, 167. 1948. —Schieck, F.Brückner, A. ; Kurzes Handbuch der Ophthalmologie. Bd. 4. S.: 429. Julius Springer, Berlin. 1930. — Velter, E. — Renard, O. : Ophthalmologie du Encyclopédie Médico- Chirurgicale. 21210 А10 p. 6. Paris, 1957. Ш. Б e л ч : О заднем склерите. Автором описывается клиническое течение заднего склерита и иллюстрируется фотографиями глазного дна. S. Bölcs: Uber die Scleritis posterior. Der klinische Verlauf der rezidivierenden Scleritis posterior wird beschrieben und an Augenhintergrundaufnahmen verfolgt. A. Bölcs: The scleritis posterior. The author describes the clinical course of the relapsing scleritis posterior and follows it by eye ground pictures. Könyvismertetés L. B. Somerville-Large : Ophthalmology in Ireland, 36. old., 1964. A művészi kivitelű kiadvány a Brit Szemészorvostársaság Dublinben tartott 84. nagygyűlése alkalmából jelent meg, a Guinness-cég támogatása segítségével. Szerzője 1948-ban tartott centenáris nagygyűlésünkön meglátogatta hazánkat. A 4 fejezetre tagolt munka a kelta orvosi emlékekkel kezdődik, ismerteti az ír szemészet fejlődését és ennek egyes szakaszait. Megismerjük Írország vezető szemészeit a XIX. században ; ilyenek I. Ryall, ki az újszülöttek ophthalmiájáról értekezett, A. Jacob, ki a/, ulcus rodens súlyos formáját írta le, Sir W. Wilde, ki a Szent Márk Kórházat alapította. Az ír szemészet két kimagasló egyénisége Sir H. R. Stvanzy. Graefe tanítványa, és egy tankönyv szerzője, mely 13 kiadást ért meg, a másik R. J Montgomery, kinek nevét emlékelőadások örökítik meg. Az ír szemészek 1917-ben tömörültek külön társaságba. A sokat szenvedett kis ország szemészete méltó helyet foglal el nemzetközi viszonylatban : ezt dokumentálja jelen értekezés is. Grósz István Krause, L.: Der Augenarzt am Arbeitsplatz in der Textilindustrie. 196°. 63 old. 39 ábra. DM. 24. 75. VEB Georg. Thieme, Leipzig. A kis könyv foglalkozik a textilmunkások szemorvosi hygieniájával különös tekintettel az asthenopiás panaszokra. Fontos a refractiós anomáliák corrigálása, az üzem helyes mevilágítása, a falak és a gépek megfelelő színharnómiája. Javasolja szerző, hogy az üzemorvosok között foglaljanak helyet szemészek is. Weinstein Pál 44
