Szemészet, 1965 (102. évfolyam, 1-4. szám)
1965-03-01 / 1. szám
vérnyomásemelkedést. Exogén vagy endogén adrenalin vagy noradrenalin hatásai fokozódnak. A rauwolfia készítmények vérnyomás szabályozó hatásával kapcsolatban számos megfigyelés történt. Serpasil adására az általános és a retinális vérnyomás csökkenését többen észlelték, míg mások a combinativ kezeléstől láttak jobb eredményt. (Apresol-nepresol-serpasil combinatio). A camphidonium compositum kétszeres hatású, mint a tiszta camphidonium. Mikuni rauwolfia készítményektől változó eredményt tapasztalt. A. Benato és munkatársai azon nézetüknek adnak kifejezést, hogy a gyógyszer alkalmazása akkor eredményes, ha a negatív discordinantia korán fellépő és maradandó, ami az agyi circulatióban fellépő parasympathicus fokozódásnak és azonos időben fellépő centralis sympathicus gátlásnak eredménye. Az ismelint a hypertonia betegségek kezelésében alkalmazzák. Az adagolás után ülő helyzetben a vérnyomás 1—3 óra múlva csökken, míg fekvő helyzetben a hatás nem kifejezett. Lélek és Katona ismelin, illetve a magyar Sanotensintől hasonló eredményt látott. J. Stankovic pendiomidtól (gangl.-block.) csak álló helyzetben észlelte az art. centr. rét. nyomáscsökkenését, viszont fekvő helyzetben a nyomás változatlan vagy emelkedett, ugyanakkor a brachialis nyomás csökkent. Vizsgálataink során a reusedylt 2,5 mg-s inj-ban, míg az ismelint per os 30 mg-os adagban adtuk éhgyomorra. Két esetben az eredménytelenség miatt 3 nap múlva 50 mg-os ismelin adaggal a kísérletet megismételtük. Méréseink célja a gyógyszerek korai hatásának megfigyelése volt, ezért a méréseket 6 órán át óránként végeztük. Összehasonlítás végett 6 esetben mindkét gyógyszert külön-kíilön alkalmaztuk ugyanazon betegeknél. (Az 1. és 2. ábra H. 8.-né beteg rausedyl és ismelin összehasonlító terhelési görbéjét mutatja.) 3. ábra Név Kor RR 1 OD 2,5 mg Rausedyl inj. adagolása Normális hatás bekövetkezte előtt után előtt után F. J. 21 év 140/80 95/60 75/50 60/35 3 óra H. A. 23 év 150/85 85/60 78/3 60/35 4 óra R. P.-né 55 év 170/120 140/100 80/65 70/45 4 óra Sch. F. 18 év 160/105 135/85 80/55 65/40 4 óra T. K.-né 24 év 155/105 125/90 85/50 75/35 3 óra R. J. 20 év 150/80 125/60 78/45 60/30 3 óra R. A. 29 év 145/90 115/70 70/50 58/40 4 óra H. S.-né 31 év 170/110 135/85 85/70 80/60 3 óra L. P.-né 50 év 190/110 160/90 90/60 75/45 5 óra Z. B.-né 29 év 165/105 135/90 80/52 60/45 4 óra 10 esetben figyeltük meg az általános és a retinális vérnyomás alakulását 2,5 mg rausedyl im. adása után (3. ábra). Az első órában 15 percenként, majd óránként mértünk. Észlelt eseteink alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy kb. fél óra elteltével a brachiális systolés nyomása csökken, amit a diastoles nyomásesés követ. A retinális circulátiónál is először a systolés nyomás csökken, követve az általános vérnyomás változását, míg a retinális diastolés nyomás csökkenése a 3—4-ilc órában érte el a maximumát. Eseteink eredményeinek középértékét véve, az art. brach, syst. 22, a brach, diast. 20, az art. centr. ret. syst. 18 és a ret. diast. 22%-os nyomás csökkenést eredményezett a gyógyszer. 15 esetben ismelin szedése után végeztünk OD-s méréseket (4. ábra). A betegek fiatalkorúak voltak, 2 kivételével. A méréseket ülőhelyzetben végeztük — előzetes megfigyeléseink alapján — 1 órás időközben 30 mg ismelin adása után. A gyógyszer hatásának lefolyása nem azonos a rausedylével. Megfigyelt eseteink közül 12-ben a retinális diast. nyomáscsökkenés megelőzte a brach, diast. esését, míg 3 esetben azonos időben registráltuk a változást. A rét. diast. nyomás csökkenése általában a második órában követ-3 Szemészet 33
