Szemészet, 1965 (102. évfolyam, 1-4. szám)
1965-03-01 / 1. szám
Orvostovábbképzö Intézel (Igazgató : Magyar Imre dr.egyetemi tanár,az orvostudományok doktora) Szemészeti Tanszékének (Tanszékvezető : Weinstein Pál egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) III. Belgyógyászati Tanszékének (Tanszékvezető : Strausz Imre egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Szemtünetek gyakorisága kryoglobulinaemiában BIOOSEE GÄBOK és В í К Ó ISTVÁN Három évtizede Weintrobe és Buell egy myelomás beteg vérsavójában találtak hidegre kicsapódó globulint. Azóta számos kutató foglalkozik e vérfehér jerendellenességgel, melyet Lerner és Watson kryoglobulinnak nevezet*. 1957-ben Bernead—Kötz, majd Biard elemezték e kórforma szemtüneteit, 1962-ben Appelmann 6 csoportba foglalta össze a szemelváltozásokat. Számos közlés jelent meg tvpusos esetek ismertetésével, amelyben a szerzők a jelenségek pathomechanizmusát is tárgyalják (Bonders, Palm, Danis, Ellis, Arondson, Korsten, Oglesby, Nover, Austin stb.) A kryoglobulinaemiát (kg.) mintáz egyéb dys- és paraproteinaemiákat valamelv alapbetegség következtében keletkező tünetegyüttesnek tekinthetjük. A megjelent közlemények számtalan klinikai és laboratóriumi tünetet írnak le, bár a közölt esetek száma aránylag kevés. Önként adódik a kérdés : a számos szem tünetet a vérfehér jeelváltozás okozza, vagy inkább az alapbetegséggel vannak összefüggésben? Jelen munkánkban és a későbbiekben e kérdéshez szeretnénk néhány adatot szolgáltatni. Az elmúlt 2 évben 40 kryoglobulinaemiás beteget vizsgáltunk. (Első eredményeinkről a Magyar Szemorvostársaság 1963-as Nagygyűlésén számoltunk be.) A kórkép ritka előfordulása miatt úgy érezzük, hogy eseteink száma már bizonyos következtetések levonását teszi lehetővé a szemtünetek gyakorisága, ill. specifikus voltára vonatkozóan. Szemészeti vizsgálatunk során, a látásélesség, szemfenéki kép, kötőhártya ereinek réslámpa képe tekintettel az áramlási viszonyokra, flicker-fusiós látótér, és a könnyelválasztás adatait gyűjtöttük öszsze. Ezenkívül figyeltünk a bőrelváltozásokra. A vérsejtsüllyedés és a gammaglubolin szint észlelése mellett számos laboratóriumi vizsgálatot végeztünk. Utóbbiakról más alkalommal kívánunk beszámolni. Különféle kórformákban szenvedő, időnként súlyos állapotban levő betegeket kellett vizsgálnunk. Nem minden esetben tudtuk az összes észlelést elvégezni. Közölt adatainkat ezért mindig a vizsgált esetek számához fogjuk viszonyítani. Kórelőzmény Ismeretes, hogy a kg. nem önálló kórkép, hanem bizonyos alapbetegség következménye. Szerencsés módon minden esetben sikerült az alapbajt tisztáznunk. Legnagyobb számban, a kórképek 50%-ban májbetegséget találtunk (lezajlott V. chronikus hepatitis, cirrhosis hepatis stb.). Ezután a vesebetegségek, majd az idült gyulladások, diabetes és arteriosclerosis következtek gyakoriságban. Három esetben Sjögren sy. jellemzőit észleltük. Tüdőtumor, lupus erythematodes disseminatus szerepel még az alapbetegségek között. E téren új adatként 2 porphyria hepatica chronicában szenvedő beteg kg.-t említhetjük. Szemfenéki kép 40 betegen végeztünk szemfenékvizsgálatot fehér és vörösmentes fényben. Esetenként a szem fenék réslámpa képét is megnéztük. Csak a fundus paraproteinaemicusra jellemző elváltozásokat értékeljük pozitívnak. Igyekeztünk 13
