Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-06-01 / 2. szám

kell szemésszel a beteget. A károsodás kimutatásának korai jele lenne — ép fundus mellett is — az elektro-oculographia, míg az ERG erre állítólag nem alkalmas [24]. Később, kifejezett károsodásban az ERG is jelez. A skotopikus b2-hullám érzékenyebbnek látszik mint a fotopikus x-hullám [39]. Az EOG kimagaslóan értékes voltát azonban megcáfolták [26b].

Szerzők megegyeznek abban, hogy az elváltozás maradandó, specifikus terápiája nincs. Az érszűkületre tekintettel megbízható értágítók és oxigén nyújtása mindenképpen indokolt. A cytokrom-reductase rendszer bénítása miatt (SH-enzym !) 3 mg/kg merkaptopropanolt ajánlanak, eleinte 5x, később 2x napjában (37b). További javaslat a methionin [7] és a B6-vitamin alkalmazása, mivel intolerantia esetén pyridoxin-hiány áll fenn [41]. Erélyes savanyítás (napi 8 g ammon. chlorid) a kiürítést gyorsítja.

Végül jeleztek kétoldali VI. bénulást is [22].

Röviden kitérünk a ch-okozta egyéb, nem szemészeti mellékhatásaira is (d). Ezek a következők (Sievers) : nausea, diarrhöa (6,5%)

leukopenia (13%), agranulocytosis (rendkívül ritka) lichenoid reactio, utricaria (8,5%) körömágy és kemény szájpad pigmentatiója hallucináció, depressiós psychosis [36] (2,5%) acut porfiriás krízis kiváltása : toxicus hepatosis

hajzat depigmentatiója (Feeld, Mémin stb.) (3%), (szemöldök, ciliák!) proteinuria stb. (3,5%)

Ezért tartós kezelés esetén a májfunctiókat szemmel kell tartani ; a vérlemezkék számának megfogyása korai figyelmeztető jel. Toxikológiai vonalon a chl. diphosphatnál ötször enyhébb készítmény a hydroxy-chloroquinsulfát, valamint a eh. dihydroxybenzoát-ja (Castelain).

összefoglalás

Az irodalmi adatok alapján megállapítható, hogy a chloroquin-származékok (Aralen, Plaquenil, Resochin stb.) tartós alkalmazása ártalmakra vezethet a szemen, legkorábban 2—3 hónap múltán. A szaru részvétele múló jellegű, de figyelmeztet a szer abbahagyására. Ezzel szemben irreparabilis látásromlással jár a szemfenéken jelentkező pigmentosa szerű retinopathia, mely sem a szer elhagyására, sem egyéb therapiára nem javul. Mindezek ismeretében indokolt a tartósan chloroquin-nal kezelt egyének időszakos réslámpa- és fundusvizsgálatának elvégeztetése. Ugyanakkor, indokolatlan e kitűnő szer elhagyása a mellékhatásoktól való félelem miatt.

Irodalom

a) Keratopathia

1. Appelmans, M. stb.: Bull. Soc. Beige d’Opht. 1961. 260. — 2. Bäumet, A. stb.: Zschr. f. Rheumaforsch. 18, 433, 1969. — Med. Klinik 54, 1429. 1969. — 3. Войreau, М. : Ann. d’Ocul. 194, 737, 1961. — 4. Calkins, L. L. : Arch. Ophth. 60, 981, 1961. — 5. Chamberlain, W. P., Boles, D. J. : ibid. 35, 120, 1946. — 6. Oraciansky, Crupper : Soc. Franc. Derm. 67, 937, 1960. — 7. Hobbs H. E., Calnan, C. D. : Arch. Derm. 80, 557, 1959. — Lancet 1, 1207, 1958. — 8. Karo, T. etc : Acta Ophth. 41, 189, 1963. — 9. Kersley, G. D., Palin, A. C. : Lancet 2, 886, 1959. — 10/a Marx, R. etc.: Klin. Wschr. 38, 443, 1960. — 10/b Okim, E. etc.: Arch. Ophth. 69, 59, 1963.— 11. Pan, H., Bäumet, A. : Klin. Mbl. Augenhk. 135, 263, 1959. — 12. Pau, H. : Deutsch. Ophth. Ges. 1960. 85. — 13. Popp, C. : Klin. Mbl. Augenhk. 126, 754, 1955. — 14. Reese, A.: cit. Appelmans. -— 15. Rogers, P. A.: cit. Appelmans. — 16. Sandvig, K. : Acta Rheum. Scand. 9, 150, 1963. — 17. Sheffield : Brit. med. Jl. 2, 373, 1961. — 18. Trnka, P. : Csl. oft. 18, 297, 1962. — 19. Werner H. : Ophthalm. 137, 171, 1959. — 20. Wollensak J. : ref. Klin. Mbl. Augenhk. 142, 442, 1963. — 21. Zeller, R. W., Herring, D. : Jour. Amer. Med. Ass 168, 2263, 1958.

88