Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-03-01 / 1. szám
R. Seitz: Die Xetzhautgefässe. 1962. 175 old. DM 36. F. Enke. Stuttgart. Rendkívül hasznos füzet a hypertonias és arteriosclerotious szemfenéki kép pontosabb analysise szempontjából. Szerző egybeveti a szemtükri kép és ugyanazon egyénen a histológiai kép tanulságait. A Ounn- és Salus- tünetben vizsgálatai szerint nincs szó az arterio-venosus keresztezés helyén a vena összenyomódásáról, hanem a periadventitia szaporodik fel és így optikailag sűrűbb közeget alkotván eltakarja a vénát a keresztezés helyén. A keresztezés predispositiót teremt a thrombosisra. Fontos a vörösinentes fényben (zöld előtét) való tükrözés, mert ez megkönnyíti a periphlebitises elváltozások észlelését. Tárgyalja még a retinopathia diabetica és Kimmelstiel—Wilson kórkép összefüggését. Igen demonstabilisak az eredeti szemfenéki felvételek és a közölt histológiai metszetek. Weinstein Pál G. Schweer : Glaskörper und Hyaluronsäure-Hyaluronidase-System. 74 old. VEB G. Thieme. Leipzig. 1962. Az üvegtest a szervezet leggazdagabb hyaluronsavtartalmú képlete. Állatok (marhák, nyulak stb.) üvegtesti chemiai analysise e tekintetben igen kiterjedt. Embereken ritka és nem egységes értékű az analysis eredménye. Szerző — állatkísérleteiről eltekintve — 182 emberi hullából vett üvegtesttel végezte vizsgálatait (figyelemmel a pre- és postmortalis elváltozásokra). A glucosamintartalmat határozta meg és ebből következtetett a hyaluronsavtartalomra, amit 40—80 gamma per milliliternek talált. Ez mélyen alatta van a marha üvegtest értékének és ezért az állatokból nyert adatokból nem lehet következtetést vonni az emberi adatokra. Weinstein Pál H. Gasteiger : Augenheilkunde. 303 oldal, 277 ábra, II. kiadás. 1963. Ára DM 45. Verlag Walter de Guyter. Berlin. Gasteiger professzornak, a berlini egyetem szemésztanárának tankönyve az első megjelenés (1956) bővített második kiadásában. Könnyen érthető stílusban megírt, jó ábrákkal demonstrált, igen olvasmányos könyv. Az új fogalmakat ismerteti (csarnok - víz-vena, gonioskopia stb.), valamint az új therapiás eljárásokat (pl. Tosmilen, Mintacol stb.). Hiányoljuk a flicker-perimetria megemlítését. Uj fejezet a munkaképességcsökkenése, valamint az autóvezetői alkalmasság kérdése. Weinstein Pál H. Sautter—W. Straub : Der Pholographieríe Augenhintergrund. 235 old. 330 színes ábra. 1963. Urban und Schwarzenberg. München. Ára DM 188. Az atlasz lényegében véve a közben elfogyott Marchesani-Sautter atlasznak folytatása. Az előbbi színes szemfenéki rajzokat ábrázolt, jelen atlasz szemfenéki színes felvételeket tartalmaz tökéletes kiállításban. A következő fejezetekből vannak a felvételek. Kísérleti állatok. Az emberi normális fundus. Physiologiás variánsok és fejlődési rendellenességek. A látóideg betegségei. Az ideghártya elváltozásai (érelváltozások, gyulladások, vérképző szervek betegségei, daganatok, ablatio, degeneratiók). Az érhártya betegségei (gyulladások, degeneratiók, tumorok). Sérülések. Az oktatás részére nélkülözhetetlen segédkönyv. Weinstein Pál J■ Ы■ Rodenhäuser : Uveadurehblutung und Augeninnendruck. 1963. 98. old. 52 ábra. Ára DM 14. F. Enke Verlag. Stuttgart. A fűzet a Kiin. Mjon. Aug. 42-ik melléklete. Szereo thermoelemes készülékkel határozta meg érintetlen szemeken állatkísérletek be u az uvea vérrel telődése és a szemfeszülés közötti viszonyt. A vérnyomás nagy mértékben befolyásolja ezen tényezőket. Vizsgálta a különböző pharmakonok hatását, továbbá a carotis leszorítás, a szemfeszülés változás, széndioxid belégzés hatását a jelzett haemodynamikai viszonyokra. Weinstein Pál W. Kyreleis : Pupillotonie und Adie-Syndrom. 72 oldal. VEB G. Thieme. Leipzig. 1963. DM. 9.70. Szerző posthumus munkája. Ismerteti az Adie-féle pupilla klinikai jelentőségét, elkülönítő kórisméjét luestől. Aetiológiájában biztosat nem tudunk (ggl. ciliare gyulladása, pupillomotoros reflexrostok sérülése stb.). Szerző adatai szerint az utolsó évtizedben szaporodott a diagnosztizált esetek száma, mert úgy a szemészek mint ideggyógyászok figyelme fel van híva a kórképre. Weinstein Pál 64
