Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-12-01 / 4. szám

Turi К. : A csökkent könnyelválasztásnak önmagában nincsen különös jelentő­sége. Azonban ha ugyanezzel a tünettel egyidőben hűtésre — mint az előadó esetében is — a ,,slugde’’-jelenség fokozódik, akkor a szemész a kryoglobulinaemia lehetőségére hívhatja fel a belgyógyász figyelmét. Zárszó A dys- és paraproteinaemiától kezdve az egész pathomechanizmus magyarázata ma még nem egyöntetű. A magas gammaglobulinszint, a fokozott süllyedés és a könny­elválasztás csökkenése parallel látszik menni ; hogy ez valóban összefügg-e a folyamat pathomechanizmusával : a további vizsgálatok hivatottak kideríteni. Imre Gy. (Budapest) : A TEJSAV SZEREPE A RETINÁBÓL KIINDULÓ ÉRŰJDONKÉPZŐDÉSEK KELETKEZÉSÉBEN. Macskakölyköknek intravitrealisan adagolt 0,1 %-os tejsav az esetek .50%-ában üvegtest felé irányuló érújdonképződéseket okozott. Ä kontroll kísérletek alapján ez a tejsav speciális hatásának tulajdonítható. Hypoxiás szövetekben az anaerob glycolysis során termelődő és rossz vénás elvezetés esetén felhalmozódó tejsavat a fejlődő erek mesenchymalis sejtcsoportjai glykogénné szintetizálhatják. A glycogén anyagcsere valószínűleg nagyon fontos az erek fejlődésében. Ezért növekednek az erek a gly­­kogénjük szintéziséhez szükséges tejsavban dús területek felé. Hozzászólások Miklós A. : Látott-e az előadó olyan tendenciát, hogy a membrana limitans interna felé törtek volna át a kapillárisok ? Weinstein P. : Az előadott vizsgálatok fényt derítenek arra, hogyan lehet az, hogy mind a retina, mind a szürkeagy és a tumorsejtek, tehát az embryonalis szaporo­dáshoz legközelebb álló sejtek anoxibiotikusak vagyis a szőlőcukrot nem égetik el, hanem tejsavvá alakítják át, tehát glykolysis jön létre. Ha ez így van, hogy az anoxi­­biotikus sejteknek, tehát, az embryonalis retinának szüksége van újonnan képződött erekre, vagyis szüksége van X-faktorra és ez az X-faktor a tejsav és a retina kitűnően tud tejsavat képezni, akkor talán érthetővé válik a kompenzáló mechanizmus, hogy miért jön ez létre. Az is ismeretes, hogy minden akadályozott vénás elfolyás esetében többek között tejsav szaporodik fel, ami inger az érújdonképződésre. Tudjuk, hogy a thrombosis venae centralis retinae esetében is tejsav képződik, miáltal érthetővé válik a csarnokzugi érújdonképződés és az ezt követő secunder glaukoma. Aczél Gy. : Volt-e mód annak megfigyelésére, hogy az alkalmazás helyének van-e valami szerepe abban, hogy hol lehet kimutatni az elváltozásokat ? A tejsav kon­centrációjának volt-e szerepe abban, hogy milyen fokú volt a proliferatio ? Zárszó A hajszálerek viszonyát a membrana limitans internához nem ismerem. A throm­bosis venae centrális retinae utáni csarnokzugi érburjánzás, ami a secunder glaukomát okozza, valóban azzal a magyarázható, hogy a tejsav töménysége növekszik mind az üvegtestben, mind a csarnokzugban, a csarnokvíz egyébként is elég magas tejsav­­koncentrációja pedig könnyen tovább emelkedhet. A tej savinjekciót úgy adtuk be a hátsó pólus közelébe, hogy a retinát nem érintettük. A 0,1 %-os koncentrációt azért választottuk, mert ez nem haladja meg a szervezetben általában található tejsav­­töménységet. A tejsavinjekció további felhígulása ellenére is lényegesen emelte az üvegtest tejsav koncentrációját. A tejsav erősebb töménysége azért járt kötőszövetes proliferatióval, mert az üvegtest károsodott ; a fibroblastok a keletkezett termékek elszállítására áramlottak be. A fibroblastok beáramlását követi az érújdonképződés, mert vénás elvezetés nincsen, hypoxiás lesz a sejtek anyagcseréje, szaporodik a tejsav mennyisége, ami az érújdonképződés ingere. Miklós Gy. és Orbán T. (Budapest) : SZEMÉSZETI ELVÁLTOZÁSOK CYTO­MEGÁLIÁS ZÁRVÁNYTEST-BETEGSÉGBEN. Újszülöttkori generalizált cytomegáliás zárványtest-betegség kapcsán szemészeti vizsgálattal mikrophthalmust, maculatáji oedemát és vérzéses infiltrativ területet találtak. A hatnapos korban exitált koraszülöttben a boncolás, illetve kórszövettani vizsgálat során az agy, tüdő, vese, máj, pankreász és nyálmirigyek cytomegáliáját ész lelték és a szemben is kimutathattak cytomegáliás zárványtesteket. Esetük az első hazai szemészeti cytomegáliás észlelés. Oláh M. és Kakán Á. (Szeged) : KEDVEZŐTLEN KÓRJÓSLATÚ RETINA­­LEVÁLÁSOK GYÓGYÍTÁSA AZ INHÁRTYA LAMELLARIS TETÖCSERÉP PLASZTIKÁJÁVAL. Az inhártya lamellaris tetőcserép-plasztikáját retinaleválások 34 oly esetében végezték, melyeknek szakadásai csak diathermiás elzárásra nem látszottak alkalmasnak. Az ismertetett műtét Lemoine imbricatiójának csekély módosítása. Az esetek 57, 1%-á-307

Next

/
Oldalképek
Tartalom