Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-03-01 / 1. szám
cholinesterase bénító hatása tehát 10~7 0 g/ml concentrációban teljes, ez a hatás nem csökken az izom többszöri átmosásánál sem és az utána adott eserin ezt a hatást tovább nem képes fokozni, de nem is csökkenti. A két cholinesterase bénító mioticum hatásterülete tehát azonos, egymásra competitiv gátló hatásuk nincs. Ez a kísérleti eredmény összhangban van állatkísérleteinkben kapott megfigyeléseinkkel. Acetylcholin-atropin Emberi irissphincteren a 10~8-0 gjml hígítású atropin teljes blockot okoz az acetylchoUn-contractióval szemben. Ismételve ugyanazon mennyiségű acetylcholinnak az izomhoz való adását, csak 2—3-szori Ringer oldat-öblítés és acetylcholin hozzáadás után kezd az izom contrahálni. Kis adag eserin adásával az acetylcholin-atropin vetélkedést gyorsabban el lehet dönteni az előbbi javára. Ezen kísérleti tény emberen is megerősíti azon, állatkísérletekből levont következtetésünket, hogy az atropin parasympathicolyticus hatása nem irreversibilis szöveti kötődés eredménye (Boros és Takáts, 3.). A receptor acetylcholin folyamát az atropin „csap” képes elzárni, de ezt az atropin „csapot” az acetylcholin erős áramlása ki tudja nyitani. Az atropin „csap” meglehetősen szorul, így az acetylcholinnak többszörös mennyisége szükséges a kinyitáshoz. Az in vivo alkalmazott atropinnak — a physiologiásan termelődő acetylcholinhoz képest — igen nagy mennyisége és erős kötődése az oka a hosszantartó hatásnak. 4. ábra. 1. 10~5-7 g/ml pilocarpin : 0,7 mm-es contractio. 2. 10~n-7 g/ml acetylcholin : 1,2 mm-es contractio. 3. 10~i‘7 g/ml pilocarpin + 10~ll'~ g/ml acetylcholin : 1,7 mm-es . contractio. Gyógyszeres kölcsönhatások. Az acetylcholinnak és a pilocarpinnak az ideg-izomorganumon való azonos támadáspontját az atropinnak mindkét anyaggal szembeni lvticus hatása bizonyítja. A médiától’ anyag és a pilocarpin chemiai szerkezete közötti hasonlóság alapján is feltételezhető az azonos támadáspont. Swan és Gehrsitz valamint Leopold in vivo végzett kísérletei szerint a két anyag között competitiv gátló hatás áll fenn. Kísérleteik azt mutatták, hogy a pilocarpinozott nyúlszem pupillája fény hatására kevésbé szűkül be, mint azon szemé, melybe pilocarpint nem adtak. Hasonló gátlást figyeltek meg, ha a pilocarpinozott szembe physostigmint cseppentettek. A pilocarpinozott szem pupillája kevésbé lett szűk, mint amelybe csak physostigmint adtak. Ezen in vivo kísérletekből quantitativ következtetéseket levonni nem lehet. A kötőhártyazsákba való cseppentésnél vagy akár az intracornealis injectiónál a csarnokvíz gyógyszer concentrációját nem tudjuk pontosan, nem kielégítő pontosságú a pupilla tágasságának mérése sem a hatások finom elemzése szempontjából. 22
