Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-12-01 / 4. szám
1 A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (igazgató : Boros Béla egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) A Behset-syndroma klinikai és szövettani képe BOROS BÉLA Az ún. Behget-f. betegségről, illetve syndromáról (ezentúl B.) szóló közlemények sokfélesége világosan mutatja azt a bizonytalanságot, mely e megbetegedés besorolását illeti. Némileg MellerneJc is igazat kell adnunk, legalábbis abban, hogy Behget leírása — ahogy ő mondja : „bizonytalan és kevéssé használható”. Ennek oka nyilván ahban rejlik, hogy Behget első közleményei (1937, 1939, 1939) nem meggyőzően azonos betegségeket írnak le. így legelső leírásában (Dermat. Wschr. 105, 1152, 1937) a hypopyoniritisről, melyet manapság a B. egyik jellemzőjének tartanak említést sem tesz. A muco-cutaneo-ocularis syndromáíc részletesebb taglalásával más közleményünkben szeretnénk foglalkozni. Itt, egy betegünkkel kapcsolatban, csupán azzal a kórképpel és annak szövettanával foglalkozunk, melyet ma már többé-kevésbé jól körülírt tünettanával (Adamantiades, Jacóbini, Gilbert stb.) általában B.-nek neveznek és mely hazánkban -— lévén elsősorban orientalis megbetegedés, — főleg ilyen typusos formájában ritka (Grósz, Gottsegen és Korossy, Sipos és Jalcsó, Melczer). Kb. 200 éve tudunk recidiváló hypopyon-iritisről, sőt Feigenbaum Hippocrates harmadik könyvének egy leírásában is a B.-et véli felismerni. Mégis e betegség tünettana és pathogenesise csak az utóbbi években nyert biztosabb megalapozást. Ezek szerint chronicusan recidiváló, septicus megbetegedésről van szó. A buccalis (aphtosis), genitalis (ulceratiók) és ocularis (hypopyon-iritis) ,,trias”-hoz az esetek jó részében főként erythema nodosumszerű bőrelváltozások, arthropatiák (esetleg következményes cardialis zavarral) és nemritkán súlyos idegrendszeri elváltozások (ún. neuro-Behqet”) társulnak. A megjelenési forma a szem részéről sem egységes. A kórokozó nagy valószínűséggel vírus (Alm, Oberg, Sezer, Evans, Pallis, Spillane). Mások egyéb kórokozókra vagy allergiás eredetre gondolnak, sőt bizonyos vitaminok hiányát is felvetik (Eguchi és tsai, Preisová). A részleteket illetően utalunk többek közt Huggonier, Francois, Daivlirtg és tsai összefoglaló jellegű közleményeire. Esetünk ismertetése A. J. 22 éves férfibeteg 1956 óta áll észlelésünk alatt. Megelőzően azonban bal old. papilloretinitis, iridocyclitis c. hypopyo, erythema nodosum, arthritis rheumatica, mycosis stb. kórismével több helyütt kezelték, tonsillectomia is történt. A szem részéről súlyos uveitist, később endophthalmitist észleltünk a bal szemen, a gyakori recidivák során a gennyes, máskor véres izzadmány hol a csarnokban, hol pedig az üvegtestben mutatkozott nagyobb mértékben. A sokirányú kezelés ellenére az állandóan gyulladásos, megvakult és sec. glaukoma miatt fájdalmas szemet enueleálnunk kellett. 17 Szemészet 257
