Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-03-01 / 1. szám

kórházak működésére vonatkozik. Megtaláljuk benne úgyszólván valamennyi pesti és vidéki szemosztály részletes operatiós és betegforgalmi statisztikáját Ugyancsak ebben az évben kap új hajlékot a kolozsvári szemészeti tanszék, amely ezzel a pestit négy évvel megelőzte.

A második szám bevezetőjében a szerkesztőség felhívást intéz a szemorvosokhoz egy magyarországi szemészeti egyesület megalakítása érdekében : „Minden művelt nemzetnek van már szemészeti egyesülete. Elérkezett az ideje, hogy a munkát mi is vállvetve egyesülve folytassuk. Ez évben lesz 100 éve, hogy a szemészeti tanszéket önállósították, a vidéken szemkórház már akkor keletkezett, amidőn a külföld nagy központjai is nélkülözték. . . Társulatunk szervezetének alapjául a Graefe által alapított heidelbergi társaság szabályait ajánljuk... Felkérjük a hazai szemorvosokat, hogy az alakuló értekezletre pünkösd vasárnapján jelenjenek meg testületileg a pesti szemklinika tantermében.” A felhívásnak nagy visszhangja volt, s az értekezletre 50-nél többen eljöttek. Blaskovics László, az értekezlet összehívója ismertette az alapszabály-tervezetet, melyet nagy általánosságban elfogadtak, s felterjesztettek a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. Az alakuló ülés előkészítésére egy kilenc tagú bizottságot jelöltek ki. Október 14-én megérkezett a beliigvmin. válasza, mely szerint a tervezetet néhány apróbb módosítással elfogadta. Ezek alapján a társulat címe : ,,Magyarország szemorvosainak egyesülete".

A tervezet a továbbiakban részletes utasításokat tartalmaz a tagságra, igazgató-választmányra, közgyűlésre stb. vonatkozólag.

Az orvosi életben a trachoma kérdése továbbra is állandóan szőnyegen van, s a trachomaügvi kormánybiztos kezdeményezésére a trachoma elleni védekezés egyszerűsítése és egységesítése céljából 110 000/1903 IV. a. sz. alatt megjelenik a „trachoma elleni óvó- és gyógyintézkedések” című igen fontos körrendelet, melyet a Szemészet a kérdés jelentőségére való tekintettel egész terjedelmében közöl (2. sz.).

Közben Schulek Vilmos érezvén, hogy régi betegsége kezd ismét elhatalmasodni rajta, lemond a tanszékről. A tíz év előtti idegösszeroppanás jelei újra jelentkeztek, minek folytán ideggvógvintézetbe kellett szállítani. A helyettesítéssel Grósz Emilt bízták meg, aki az 1905. évf. 1. számában bejelenti e változást, egyúttal részletesen ismerteti a klinika 1903/4. tanévi működését. Schulek azonban ez alkalommal nem nyerte vissza szellemi épségét, sőt állapota fokozatosan rosszabbodott, s 1905. április 30-án meghalt. A Szemészet és a magyar szemészeti tudomány mérhetetlen gyászáról a 2. sz. bevezetőjéből értesültünk. Mivel az idő rövidsége miatt méító emlékbeszéd elkészítése nem volt lehetséges, a szerkesztő csak pár keresetlen szóval adózik mestere emlékének, de hogy életét és munkásságát addig is megismerhessük, közli Schulek saját életrajzát, melyet annakidején a Magyar Tudományos Akadémiához nyújtott be taggáválcsztása után, valamint irodalmi közléseinek részletes jegyzékét.

Grósz Emil páratlan aktivitásával és energiájával a lapnak nagy lendületet ad. Szerkesztése alatt mindjárt az első évfolyam (1905) 400 oldalnyi terjedelemben jelent meg olyan változatos és értékes tartalommal, amely bármelyik külföldi szakfolyóirat díszére válnék. Elkészítteti Leitner Vilmossal a Szemészet 1867—1904-ig terjedő részletes név- és tárgymutatóját, melyet külön mellékletként adnak az Orvosi Hetilap 45. számához. A folyóiratszemle fokozatosan bővül, s nemcsak a címeket hozzák, hanem az érdekesebb dolgozatok referátumát is közlik.

Az 1905. év legkiemelkedőbb eseménye a Szemorvosegyesület megalakulása. A június 11-én összeült alakuló közgyűlésen a végrehajtóbizottság jelentését Blaskovics olvasta fel. Ismertette az alapszabályokon ejtett módo8