Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-09-01 / 3. szám

L u g о s s у, Gy-: Allergic uveitis.

On the basis of 369 cases of endogenous uveitis it is stated by the author that the allergic process is of decisive importance in the development of most of such diseases. The relapse occurred in 20 per cent of the cases proves that in respect of the inflammation of the uvea and the prognosis of the visual acuity the allergic factor is of utmost importance. As to the actual allergic state of the patient, and the uveitic eye, resp besides the systematic clinical observations are obtained by serological tests of the blood and the aqueous humor, performed in series. In such manner, out of 369 endogenous uveitis in 4 per cent syphilis in 23,8 per cent tuberculosis, in 4 per cent leptospirosis, in 1 per cent staphylococcus, in 7.10 per cent streptococcus, and in 0.5 per cent toxoplasmosis have been found as allergenic factors. The histological findings are of less value.

Gy. Lugossy: Allergische Uveitiden.

Auf Grund der Analyse von 369 Fällen endogener Uveitis ist die Rolle des allergischen Vorganges in der Entwicklung einer solchen Krankheit in den meisten Fällen ausschlaggebend. Die in 20% der Fälle erfolgende Rezidive beweist, dass vom Standpunkt der Entzündung der Uvea und der Prognose der Sehschärfe die grösste Bedeutung dem allergischen Faktor zukommt. Über den momentanen allergischen Zustand des kranken Organismus, bzw. des mit Uveitis betroffenen Auges orientiert ausser der systematischen klinischen Beobachtung die serienweise erfolgende Durchführung serologischer Proben im Blut und im Kammerwasser. Als allergisierender Faktor war unter den 369 Fällen endogener Uveitis in 4% der Fälle Lues, in 23,8% Tuberkulose, in 4% Leptospirose, in 1 % Staphylococcus, in 7,10% Streptococcus, in 0,5% Toxoplasmose auf diese Weise festzustellen. Der histologische Befund ist weniger bewertbar.

A Borsod- Ahaúj-Zemplén megyei Tanács Kórháza (Igazgató: Szabó István) Szemosztályának (Főorvos : Valu László) közleménye

A csarnokzug ventillatiójának morphologiai alapjai

VALU LÁSZLÓ

A csarnokzug finomabb szerkezetével újabban Francois, Neetens és Colette (1955), Allen, Braley és Burian (1955), Rohen (1956), Asthon (1956), Brini és Smith (1956), Unger és Rohen (1957), Kurus (1958), és Valu (1962) behatóan foglalkoztak. Az utóbbi időben a csarnokzugkutatásban is a functionalis morphologia térhódítása figyelhető meg, vagyis azon szerkezeti tulajdonságok, összeköttetések és korral járó elváltozások vizsgálata, melyek a csarnokzug ventillatióját, ill. a csarnokvíz elvezetését befolyásolják. A vizsgálatok célja végső fokon : következtetések levonása a glaukoma aethiológiájára és therápiájára vonatkozóan.

Anyag és módszer. A vizsgálatokat ép hullaszemeken végeztük 10—70 éves korig. Neutralis formaiinban (1 :4) történt fixálás, valamint paraffinbeágyazás után tangentialis és keresztmetszeteket készítettünk. A praeparatumokat a Gömöri, ill. Perdrau-Ше ezüstimpregnatióval, valamint orcein, resorcin-fuchsin, haematoxylin-eosin, toluidinkék, ill. Azan-festéssel kezeltük.

Leleteink a ligamentum pectinatumról, a ciliaris és a corneoscleralis reticulum alapvázáról megegyeznek az irodalmi adatokkal.

Jelen munkánkban elsősorban azokkal az összeköttetésekkel kívánunk foglakozni, melyek a suprachorioidea, ill. Brücke-izom és a sclerasarkantyú, a sugártest és a trabecularis rendszer, valamint a lig. pectinatum, az irisgyök és a sugártest között fennállanak.

Már Sattler (1887) közölte, hogy a sclerasarkantyúból hátrafelé kötőszövetes szálak sugárzanak ki, melyek sok elasticus rostot tartalmaznak. A Brücke-izom kötegei ezen kötőszövetes elemekre tapadnak, s így a Brüeke-135