Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-06-01 / 2. szám
az elektronikus szabályozással működő és regisztráló applanációs tonométer elterjedt használatát fogja hozni és evvel méréstechnikai szempontból elsősorban a rigiditás körüli problémák fognak megoldódni. Hozzászólás: Weinstein P.: Egy „migraine ophthalmique”-nak tartott esetben az érdekes tonográfiás görbe nyomán végzett EKG vizsgálat szerint a betegnek interventricularis arythmiája volt neurovascularis alapon. Emiatt a belgyógyásztól belloid készítményt kapott, amely subacut glaukomás rohamot váltott ki. A rendszeres pilocarpin cseppentés során nemcsak a szemnyomás normalizálódott, hanem az arythmia is megszűnt és normálissá vált az EKG. Zárszó: Strobl Gy.: A rendszeresen végzett tonografia és tonometria nem isolált elméleti, hanem igen sokszor komoly gyakorlati eredményekre is vezethet. KÖNYVISMERTETÉS Dr. Weinstein Pál: Érrendszer és a szem. Medicina kiadása. 1964. 330 old. 179. ábra. Ara 76,— Ft. A szerző három évtizedes tapasztalatai, éveken át tartott továbbképző előadások és a világirodalom adatai alapján írta kitűnő könyvét. Anyagát 10 fejezetre osztja. Elsőként a vizsgálatok legkorszerűbb módszereit ismerteti. A szem érrendszeréről az újabb kutatások alapján, a funkcionális anatómia szem előtt tartásával kapunk képet. A mindennapi gyakorlat szempontjából igen fontos fejezetek a szemtükörrel látható különböző érelváltozások és jelenségek diagnosztikájával és prognózissal foglalkoznak. Jó arányérzékkel a legnagyobb számmal képviselt hypertoniás arteriosklerotikus betegek érelváltozásainak ad legtöbb helyet, kiemelve a belgyógyászati leletet kiegészítő szemfenéki kép jelentőségét és értékét. A retinopathiák tárgyalása során csaknem ötven oldal jut a retinopathia diabeticára, melynek során komplikált pathofiziológiai problémákat is megvilágít. Külön fejezet szól a glaukomában szerephez jutó vérkeringési tényezőktől, hasonlóképpen a szem nyirokkeringéséről. Befejezésül útmutatást kapunk a tárgykörbe tartozó betegségek kezelésére vonatkozóan, ami a könyvben foglaltak ismeretében inkább irányelvül szolgál. Elismerést érdemel az irodalomnak 50 oldalt elfoglaló jegyzéke. Ebben külön beosztást kaptak a kézikönyvek, külön a dolgozatok 1950-ig és 1950 utániak, végül a szerző idevágó tudományos munkássága. A szerzőnek törekvése, hogy minél többet és jobbat nyújtson, mutatkozik a gazdag illusztrációban. Saját ábrái mellett gonddal válogatta össze másoknak demonstráció szempontjából igen hasznos képanyagát. Minden okunk megvan e könnyed stílusban írt monográfiát nagy örömmel üdvözölni. Betekintést enged az emberi szervezet egyik legjelentősebb apparátusába, az érrendszerbe az exaktul és közvetlenül vizsgálható szerven — a szemen keresztül. Sokat segít a szemésznek általános betegségek — elsősorban bel- és idegbetegségek — megítélésében, ugyanakkor igazolja, hogy a pontos szemészeti lelet más szakmák részére sokszor nélkülözhetetlen. Nagy nyeresége orvosi irodalmunknak, hogy szakmánk egy nagy területét felölelő munka azok számára is hozzáférhető, kik idegen nyelvismeretnek híjával vannak. A tetszetős kiállítás, hibátlan reprodukciók a kiadó gondosságát dicsérik. Nónay Tibor H. W. Weinberger és mtsai: Reiter-syndroma. Medicine 41. köt. 35—91, 1962. 16 saját esetüket dolgozzák fel szerzők (Harvard Egyetem), különös tekintettel a további lefolyásra. A rendkívül értékes tanulmány terjedelmes irodalmat dolgoz fel kritikailag (251 utalás). A triász (nem go.-s urethritis — arthritis — conjunctivitis vagy iritis) recidivára hajlamos. A bőrtünet — szövettanilag is — a keratosis blennorrhagica-nak felel meg. A monográfia részletesen kitér a synovia-vá! tozásokra is. Kóroktanilag egyedül a pleuro-pneumonia-szerű organismus (PPLO) szerepel: mind ч synoviális folyadékból mind az urogen rendszerből fáz esetek kisebb feléből) kitenyészthető. Ez nem látszik azonosnak az ún. L-formákkal. Szerzők nem foglalnak állást az aetiologia terén. Therápiásan a corticoidokat nem ajánlják: ágynyugalom, salicyl bevitele indokolt. Grász István 126
