Szemészet, 1963 (100. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
temporalisan-alul retinoschisis és maeuladegeneratio fejlődik ki, és hogy az ERG kioltott lesz). Ezek alapján DV és nem periphlebitis volt Donders monográfiájában (3) a 45. sz. eset és Barut esete (1) is. E klinikai és főleg az aetiológiai különbözőség ellenére — a ritka DVR heredodegenerativ jellege tisztázott, a gyakoribb periphlebitis retinae a szervezetnek többnyire gümőkóros folyamatával függ össze — néhány közös vonás a hasonló pathogenesis mellett szól. A retrovitrealis térben előrehaladó periphlebitis retinae esetek üvegtesti határhártyáját is kerek lyukaktól megszakítottnak találtuk, és a veleszületett retinoschisis-esetek éranomáliáira, ! — N J f— DZ-i inn _ f el D m, Imp 14. ábra 15. ábra 16. ábra érelzáródásaira és újonnan képződött vénaágaira többen (8, 13) felhívták a figyelmet. Membránjelenségek (üvegtesti határhártya- és alaphártya elváltozások) és perifériás érelzáródások mindkét kórkép pathogenezisének lényeges elemei, melyek haematológiai hátteréről külön közleményben számolunk be. összefoglalás A jellemző üvegtesti határhártya elváltozásokból, temporalis-alsó retinoschisisből és maculatáji cystoid elfajulásokból, és tapetoretinalis degeneratio jelenségeiből álló tünetcsoport : a degeneratio vitreoretinalis 4 esetben fiatalok üvegtesti vérzését okozta. E kórkép, mivel a fenti jelenségek mindkét szemfenéken szimmetrikusan már korán, a vérzés előtt is jelen vannak, az esetek nagyobb részében gümőkóros eredetű periphlebitis retinae-től megkülönböztethető, bár pathogenesisük rokon vonásokat mutat. Irodalom 1. Barut, Oh. : Bull. Soc. Franc. Ophthal., 185 (1955). — 2. Böhringer, H. R., Dieterle, P., Landolt, E. : Ophthalmologica, 139, 330 (1960). — 3. Donders, P. C. : Documenta Ophthal., 13, 1 (1958). -— 4. Elliot, A. J. : Trans. Am. Ophthal. Soc., 52, 811 (1954) cit. Donders. — 5. Favre, M. : Ophthalmologica, 135, 604 (1958). — 6. Favre, M. : Ophthalmologica, 147, 357 (1961). — 7. Francois, J., de Rouk, A. : Bull. Soc. Beige Ophthal. Ill, 408 (1955). — 8. Oieser, E. P., Falls, H. F. : Am. J. Ophthal., 51, 1193 (1961). — 9. Joseph, H., Bailliart, P. : Bull. Soc. Ophthal. Paris, 345 (1935). — 10. Mann, Z., Macrae, A. : Brit. J. Ophthal., 16, 1586 (1938). — 11. Radnót, M. : Klin. Mbl. Augenheilk. 115, 327 (1949). — 12. Ricci, A.: Ophthalmologica, 139, 338 (1960). — 13. ScorciarinDOoppola, A., Orlandó, E., d’ Antuono, O. : Boll. Ocul. 37, 210 (1958). — 14. Sorsby, A., Klein, M., Gann, J. H., Siggins, F. : Brit. J. Ophthal. 35, 1 (1951). — 15. Wagner, H. : Klin. МЫ. Augenheilk. 100, 840 (1938). А. Кахан—К. Юхас—H. Бауер: Витреоретиналъная дегенерация, как одна из причин кровоизлияния в стекловидное тело у молодых людей. В 4-х случаев у молодых людей причиной возникновения кровоизлияний в стекловидном теле послужила витреоретинальная дегенерация. Характерными для 7
