Szemészet, 1963 (100. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
Fővárost János Kórház (Igazgaló : Takó József) szemosztályának (Főorvos : Grósz István, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Keratoconjunctivitis epidemica gyógyításának új módja (Emetin-kezelés) HANISCH JÓZSEF 1961 végén, 1962 elején a magyarországi keratoconjunctivitis epidemica (továbbiakban : к. e.) járvány kapcsán sok olyan esetet észeltünk, melyekben a szaruhártya pontszerű homályai a látásélességet hosszantartóan rontották. Ezt a szokásos helyi kezelések (terramycin, kaliumpermanganát, dionin, cortison, А-vitamin, helyi meleg) sem befolyásolták kedvezően, vagy pedig az elért eredmény igen lassan következett be és nem volt kellő hatásfokú. Vidal (1) egy amőbadysenteriás betegén friss herpes zosteres kiütéseket észlelt, melyek gyorsan gyógyultak, a fájdalmak nagymértékben csökkentek a dysenteria miatt adott emetin inj.-k hatására. Ezt a jó eredményt nagyobb herpes zosteres anyagon mások is megerősítették (2, 3, 4, 5). Herpes zoster ophthalmicus kezelésében az emetin — hasonlóan a bőrgyógyászati tapasztalatokhoz — jól bevált (5, 6). A herpes zosteres szaruhártyaelváltozások is jól reagáltak emetin kezelésre (5), ezért — Grósz István javaslatára — az emetint kipróbáltuk a hosszabb időn át konzervatív kezeléssel nem befolyásolható k. e.-k eseteiben. Később — ezekben biztató eredményt látva — friss eseteket is kezeltük a gyógyszerrel. Az emetin az uragoga ipecacuanha gyökeréből sósavas eljárással kivont alkaloida. Az amőbás dysenteria specifikus gyógyszere, de hasonló eredetű hepatitis, májtályog eseteiben is hatásos. A simaizmok görcsét oldani képes, az epetermelést fokozza, a nyálkahártyákat izgatja, szembe cseppentve kötőhártyagyulladást okoz. Az állatgyógyászat a juhok gócos tüdőférgessége esetén alkalmazza. A forrázatot kiterjedten rendelik kisebb adagokban köptetőként, nagyobb dósisban alkalmazva hánytató. A drog porított formában alkatrésze a pulv. Doverinek (8). Kérésünkre az emetinum hydrochloricum inj.-t Nagy Dénes gyógyszerész előírása alapján állították elő (1 amp. = 1 ml 2%-os oldat). Részben ezt az inj.-t, részben az Eli Lilly and Company 1 ml-es, 3,2%-os oldatot tartalmazó ampulláit alkalmaztuk kezelésünkben bőr alá fecskendezve, másnaponként 1—1 ml-t, egy beteg kezelésénél összesen 6 alkalommal. Az emetin kúra tartama alatt és néhány napig utána (átlagosan 13—15 napig) a betegek semmiféle helyi kezelésben nem részesültek, eltekintve néhány esettől, melyekben ciliáris izgalom miatt tágítót cseppentettünk a kezelés első néhány napján, fgy a hatás értékelését más, egyidejűleg adott szer nem befolyásolta. A Nagy Dénes előírása szerint előállított emetin inj. és az Eli Lilly gyár készítménye közt hatásfok szempontjából különbséget nem figyeltünk meg. Mellékhatást (nausea stb.) nem észleltünk. Tapasztalatunk szerint már az első 1—2 befecskendezés után a subepithelialis szaruhártyagócok el vékonyodtak, vesztettek tömöttsógükből. Egyes esetben a gócokat számolva — paradox módon — a látásélesség javulásával párhuzamosan a gócok számának szaporodását regisztrálhattuk. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy több összeolvadt góc a kezelés ideje alatt különvált. Réslámpa alatt észlelhettük, hogy a kezdetben tömöttebb, homogén gócok egyneműségüket egyre inkább elvesztették, mindig kisebbedő pontszerű, apró homályokból tevődtek össze. Eredményeinket nem a gócok számának csökkenésével, hanem azok megkisebbedésével, illetve áttűnőbbé válásával magyarázhatjuk. A szer hatását a kezelés folyamán rendszeresen végzett visusvizsgálattal mértük le (Kettesy tábla). A hamis eredmények elkerülése érdekében a jelzett eredményt minden esetben ellenőriztük analfabéták vizsgálatánál használt jelek olvastatáséval is. Emetinnel elért eredményeinket az I. táblázatban foglaltuk össze. Ebben minden olyan esetet szerepeltettünk, melyben a látásélesség a kezelés előtt rossz volt a k. e.-s, centrális gócok miatt. A 26 szemből 24 látása az 5. inj. 29
