Szemészet, 1963 (100. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
Sallmann és Collins (1956) a Schlemm-cs&torna. endothelje alatt sűrű, finom ideghálózatot ír le. Anyag és módszer. A vizsgálatokat ép hullaszemeken, valamint i. o. daganat, sérülés, retrobulb. tumor miatt eltávolított szemeken végeztük, összesen 17 szemen. Neutralis formaiinban történt fixálás után a Bielschowsky-féle ezüstimpregnatio mellett, annak Gros-Schultze-íéle modificatióját alkalmaztuk. Lapszerinti, valamint kissé ferde irányú metszeteket készítettünk, mely utóbbiak megengedik a trabecularis rendszer valamennyi rétegének egy készítményben történő tanulmányozását. Általában 50 mikronos metszeteket impregnáltunk. Ä finomabb részletek megítélésére, valamint a Bielschowsky-féle festéshez a 15—20 mikron vastag készítmények bizonyultak a legalkalmasabbnak. A trabecularis rendszernek a Brücke-izommal szomszédos része. A Brücke-izom inai a sclera sarkantyú hátsó felszínén tapadnak. Rohen kimutatta, hogy ezek az inak a sclera sarkantyún végződés nélkül átmennek és besugárzanak a trabecularis rendszerbe. Ezen a helyen tehát a csarnokzug saját szövete a Brücke-izom inaival keveredne. A Brücke-izom területében számos tipikus nyúlványos pigmentsejt látható. Nagy idegtörzsei a plexus ciliarisból jönnek. Eleinte inkább meridionalis lefutásúak, később dichotomicus oszlás után aequatoriális orientatiót vesznek fel (1. ábra). A nagyobb idegkötegek mellett dús, szabálytalan elrendeződésü, különböző vastagságú rostokból álló ideghálózat is látható. A rostok nagyrészét Schwanti-szövet burkolja, mely tipikus ovalis magvakkal rendelkezik. A trabecularis rendszerbe már csak kisebb törzsek, ill. 1. ábra. A Brücke-izomban két ágra oszló idegtörzs. Gros-Schultze 2. ábra. Oszlás után aequatoriális irányba hajló finom idegköteg. Gros-Schultze idegrostok hatolnak be, melyek vagy már eleve aequatorialis orientatiójúak, vagy rövidebb, hosszabb lefutás után hajlanak ebbe az irányba (2. ábra). A trabecularis rendszer ezen részében kialakuló dús ideghálózat több rétegben helyezkedik el. Az egészen vékony rostok és a vastagabbak között sok átmenet látható (3—4. ábra). Gyakori a rostok gyűrűszerű tágulata, valamint bunkószerű megvastagodása. Ezek nagyrésze csak látszólagos végződés, mint azt Vrabec is megfigyelte, mivel nagyobb nagyítással a rostok a megvastagodás után tovább követhetők. Egyes, különösen nagyobb gömbök után az idegrost folytatása nagy nagyítás mellett sem látható, így feltételezhető, hogy ebben az esetben valódi idegvégződésről van szó (5. ábra). Egyes aequatoriálisan futó rostok a Schlemm-csatorna felé finom ágakat adnak le, mások 9
