Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
A budapesti Orvosegyetem II. sz. Szemklinikájának közleménye. (Igazgató : Nónay Tibor egy. tanár, az orvostudományok kandidátusa) Lassan fejlődő melanoma malignum chorioideae TÁRT ISTVÁN A beteg közömbössége folytán alkalmunk volt egy esetben érhártya sarcoma lassú fejlődését figyelemmel kísérni. Az első vizsgálattól az enukleációig nyolc és fél év telt el. Tizenegy éve, az első vizsgálat alkalmával, 49 éves nőbeteg bal szemfenekén láthattuk az első ábrán rögzített, kb. 30 papillányi területet, sárgás degeneratív foltokkal tarkítva. A képlet nasalisan a peripherián laposan kiemelkedett a szemfenék síkjából. Itt egyébként szűk, kanyargós, vastagabb falú artériákat, tág kanyargós vénákat, kereszteződési tünetekkel és a maculában pigmentziláltságot, valamint egy függőleges köteget láthattunk. A belgyógyászati és sebészeti vizsgálat, a laboratóriumi lelet, átvilágítás semmi kórosat nem mutatott. Kórismeként subretinális vérzés, degeneratív folyamat és tumor lehetősége merült fel : Ilyen képet nem egyszer írtak le (pl. Merrill) azzal a megjegyzéssel, hogy a retina kóros pigmentációja először a daganatot elfedi és csak több havi, esetleg több évi (Junghans) megfigyelés után tapasztalható progressio dönti el a szem sorsát. Mi is gyakori ellenőrzésre rendeltük be paciensünket, de ő először két hónap múlva, azután már csak 3 év elteltével jelentkezett. Ez alkalommal már az előzőén leírt pigmentált terület felső részén a második ábrán látható 15 papillányi dudorodást figyelhettünk meg, mely már 4—5 D.-nyira promineált. Enucleatiót javasolva felvételt ajánlottunk, de a beteg saját felelősségére eltávozott és csak 5 év múltával jelentkezett ismét. Ekkor a tumor a harmadik ábrán látható nagyságot érte el. A szem eltávolítása után szövettani diagnosis : melanoblastoma malignum chorioideae. A beteg most is, a műtéttől számított harmadik esztendőben, egészséges. Az eset érdekessége nemcsak az, hogy ilyen hosszú ideig, ritkán figyelhették meg érhártya sarcoma fejlődését, hanem az is, hogy a növekedés megindulása után (2. ábra) sem csap át a daganat rohamos fejlődésbe. Többen számolnak be a szóródás, áttét késői megjelenéséről (néha évtizedekkel az enucleatio után). Westerveld—Brandon—Zeemann még azt is felveti, hogy a beteg 70. életévén túl gondoljuk meg az enucleatiót. 1. ábra 2. ábra 3. ábra 63
