Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
Irodalom Francois: Acta Ophth. 29, 306, 1951. — Imre: ОН. 291, 1920. — Issekutz : Gyógyszerek és gyógyítás I., 1957. — Obal: Kiin. Mbl. Augenhk. 117, 201, 1950. — Radnót: Ophthalmologica 106, 181, 1943. — Radnót: Ophthalmologica 108, 137, 1944. — Radnót: Ophthalmologica 114, 169, 1947. — Radnót: Szemészet 88, 114, 1951. —Radnót: Szemészet 90, 63, 1953. —Radnót, Török : Szemészet 90, 105, 1953. — Radnót, Orbán, В ár leány : Szemészet 91, 49, 1954. —Radnót, Wallner, Török: О. H. 96, 881, 1955. —Radnót, Orbán: Szemészet 93, 1, 1956. —Radnót: Neuroendokrine Beziehungen zur Ophthalmologie p. 75, 1961. Медьасаи А. : Повышение внутриглазного давления вызванное фолликулином. Автором отмечено повышение внутриглазного давления у 70-летнего мужчины после инъекции фолликулина. Это наблюдение совпадает с данными литературы. По мнению автора в случае глаукомы фолликулин следует назначать только по жизненным показаниям. Medgyaszay, Attila: Rise in Intraocular Pressure Provoked by Follicular Hormone. Rise in ocular tension was observed after administration of follicular hormon to a male patient aged 70. Similar records are found in the literature. Author maintains that in glaucomatous patients only vital indication justifies resorting to application of follicular hormone. Medgyaszay, Attila: Augendruckerhöhung durch Follikelhormon. Bei einem 70 jährigen Mann wurde nach Verabreichung von Follikelhormon Augendruckerhöhung beobachtet, was mit den Angaben der Literatur übereinstimmt. In Glaukomfällen sollen daher Follikelhormonpräparate nur auf Grund vitaler Indikation verabreicht werden. Útmutató a gyermekkori kancsalság esetén (A Szemész Szakcsoport Vezetősége által jóváhagyott irányelvek) R. STERNBERG ALICE A) A kancsalságot felismerése után azonnal kezelésbe kell venni. B) A kezelés a beteg életkora és a kancsalság fajtája szerint változik. 1. Első teendő a fixáló szem meghatározása. A kancsalság vagy monocularis, vagy alternáló. Amint a fixatiós reflex —kb 6 hetes korban — kialakul, a csecsemő a fényt, pl. egy zseblámpa fényét, a néző szemével fixálja s ennek reflexképe a cornea közepére esik. A fixáló szem meghatározásának azért van jelentősége, mert minél fiatalabb a gyermek, annál fontosabb a monocularis kancsalságot lehetőleg alternálóvá alakítani, hogy a tompalátás kifejlődését megakadályozzuk. Monocularis kancsalság alternálóvá tétele később is kívánatos. 2. A fixáló szem meghatározása után eldöntendő, hogy a kancsalító szem fixálása centrális, vagy excentrikus-e. Ha a néző szemet néhányszor gyors ütemben eltakarjuk — lehetőleg nyeles lapátkával — úgy most a kancsalító szem veszi át a fixálást s a fényforrás reflexképe ennek corneája közepére kerül. Ha a fixálás excentrikus, a kancsalító szem vagy egyáltalán nem végez beállító mozgást, vagy elmozdulás esetén sem kerül a fényforrás képe a cornea közepére. 3. Ha a gyermek kora már megengedi (kb 2 г/2 éves kortól), a látásélesség körülbelüli megállapítását meg kell kísérelni, gyermek visustáblával. Ilyen, színes képekből álló visustáblát minden szakrendelésre be kellene szerezni. A látásélesség megállapítása nem is az abszolút értékre irányul, hanem a két szem látása közt fennáló különbségre vonatkozik. 4. y2—3 éves korú gyermek monocularis kancsalsága esetén az ép szemet tartósan el kell zárni (occlusio = zárás), akár centrális, akár excentrikus a kan-60
