Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)

1962-12-01 / 4. szám

fel a fehér gyűrűket. Ezekben az esetekben sérülés a szemet nem érte. Ha el­fogadjuk, hogy egészen kiesi corneális sérülés is tekintetbe jöhet [17], amikor a könny az i.t.-et kimossa, vagy a szemhéjak mozgása lesúrolja, nem kapunk magyarázatot arra a kérdésre, miért nem keletkezik minden ilyen esetben gyűrű. A rendelkezésünkre álló irodalomban szereplő adatokat összefoglalva a következőket találtuk : 15 nő és 63 férfi betegnek 40 esetben a jobb szemén, 31 esetben a bal szemén és 7 esetben mindkét szemén fordult elő az elváltozás. Két vagy több gyűrűt ugyanazon a szemen 6 esetben észleltek. A vizsgálatok foglalkozás szerinti megoszlása a következő : fizikai dolgozó 34, szellemi dol­gozó 22, nem jelölték meg a foglalkozását 22-nek. Az elváltozás lokalizációját a 2. ábra érzékelteti. Saját eseteink — egy nő, bárom férfi — vizsgálatakor az elváltozást három alkalommal a jobb szemen, egy alkalommal a bal szemen találtuk, mind a négy esetben egyoldali volt. Foglalkozás szerint három szellemi, és egy fizikai dol­gozó (1. táblázat). 1. táblázat Nem Kor Jobb Bal Foglalkozás Gyűrű nagy­­sága H. В................. Fi. 54 + — Munkaügyi előadó 1 mm К. I.-né .... Nő 48 + — Segédmunkás 3/4 mm D. J. ....... Fi. 59 + Nyugdíjas lJ/2 mm К. A................. Fi. 53 + — Diszpécser 1 mm A gyűrűk elhelyezkedését a 3. ábra mutatja A továbbiakban megvizsgáltunk klinikánk beteganyagából 208 beteget három évvel idegen testnek a szaruhártyáról való eltávolítása után, keresve vajon hány esetben fogunk fehér gyűrűt találni. A három éves katamnézist azért választottuk, mert ha ez a sérülés következménye, a reparációs folyamat és az esetleges bekövetkező degenerációs jelenségek kialakulása feltételez­hetően hosszabb időt igényel. 10 Szemészet 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom