Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)

1962-12-01 / 4. szám

3. Az uveitisek évszakos eloszlása A 2. ábrán látható, hogy januártól—decemberig minden időszakban előfordul uveitises megbetegedés. Amíg férfiak esetében júliusban, azaz a nyár derekán, addig a nőknél szeptemberben kulminált az uveitisek halmo­zódása. Az év első felében relatíve kevesebb nő betegedett meg uveitisben, mint férfi, viszont az esztendő másik felében már állandóan a nők voltak többségben. Azt is jól szemlélteti a 2. ábra, hogy a férfiaknál a júliusi hal­mozódás kivételével csaknem egész éven át azonos szinten mozgott az uvei­tisek száma. Annál szembetűnőbb a női uveitisek számában mutatkozó hul­lámzás, amely nemcsak a kora tavaszi hónapokban volt kifejezett, hanem az egész éven át megmaradt. A 2. ábra hűen visszatükrözi a recidivák fellépésében tapasztalt szám­szerű ingadozást is. Ez nem mindig haladt párhuzamosan az uveitisek szá­mával, sőt éppen akkor jelentkezett viszonylag a legkevesebb recidiva, amikor kulminált a megbetegedések halmozódása : júliusban és szeptemberben. Kétségtelenül mutatja a 2. ábra azt is, hogy az év második felében több uveitis újult ki, mint az első félévben. Az sem kétséges azonban, hogy az év minden hónapjában előfordult a recidiva éppen úgy, mint maga az elsődleges uveitis. Bizonyos, hogy semmiféle szignifikáns évszakos eloszlás nem volt meg­figyelhető ezen 369 uveitis és 75 recidi váló esetének észlelése során. Igaz ugyan, hogy a részletek tekintetében előfordult némi egyenetlenség a meg­betegedések eloszlásában ; így pl. február, március és áprilisban jóformán alig került iritises nő az osztályra, továbbá áprilisban, augusztusban és szeptemberben uveitis diffusa miatt csupán 1—I férfi jelentkezett kórházi felvételre. Kétségtelennek tekinthető tehát, hogy az évszakoktól függetlenül az uveitis minden változata előfordult az egész esztendő folyamán. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom