Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
П. Фолма н—Д. Ш т р о б л : Клинический опыт применения апланационного тонометра и электротонометра. После короткого описания методики исследования автором сообщаются данные обследования 11 больных. Чувствительность современных тонографических методов так высока, что с их помощью могут быть удавлены объективные причины субъективных жалоб. На основе полученных данных кажется вероятным, что показатели тонографии и ригидность изменяются в течение дня. Follmann, Piroska und György Strobl: Klinische Erfahrungen über die Applanationstonometrie und Elektrotonometrie. Nach kurzer Bekanntgabe des Methodischen werden die Befunde von 11 Kranken mitgeteilt. Die zeitgemässen tonographischen Methoden sind derart empfindlich, dass auch Beschwerden scheinbar subjektiver Genese durch die Objektiviert werden können. Von den bisherigen Beobachtungen geht eine tagesperiodische Schwankung der Zeigwerte und vermutlich auch der Rigidität hervor. Follmann, Piroska and György Strobl: Clinical Experiences with Applanation Tonometry and Electrotonometry. After a brief summary of the applied method the case-histories of 11 patients are given. The modem tonographic methods are so susceptible that even seemingly subjective compleints can be objectivized. From the results gained so far it is not unlikely that indices, and perhaps rigidity, wavers according to the sections of the day. A budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (Igazgató : Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Adatok a Grönblad—Strandberg * у ml roma lmz HUDOMEL JÓZSEF és TÓTH MARGIT A ,, Grönblad—Strandberg syndroma” elnevezés alatt a szervezet rugalmas rostjainak megbetegedését, elfajulását értjük. Az elváltozások a szemfenék üveghártyájában, a bőr choriumában és az érfalakban jelentkeznek. Kóroka ismeretlen. Feltételezzük, hogy a mesoderma rugalmas elemei veleszületetten gyengék. Ezt a felfogást megerősíti, hogy a betegség örökölhető. Az öröklés törvényszerűségének eldöntéséhez a közlemények (de Schweinitz, Hibbert, Böclc és mások) még nem elég nagyszámúak. Franceschetti—Roulet recessiven öröklődőnek tartják. A betegség nemek közötti eloszlása nem szignifikáns. A szemtünetek mindig kétoldaliak, általában 40 éves kor alatt jelentkeznek. Ritkán észleljük azonban az első elváltozásokat, mert a betegek látászavar miatt többnyire csak a sárga folt megbetegedésekor fordulnak orvoshoz. A progresszió igen lassú. Wildi három stádiumot különböztet meg : 1. angioid csíkok maculaelváltozás nélkül, 2. maculaártalom, 3. kifejlődött maculadegeneráció. Cojtpez—Dannis egy betegükön 27 év után figyelhették meg a maculadegeneráció kifejlődését. A betegség rész jelenségei már régebben ismertek voltak, mielőtt a Grönblad—Strandberg syndroma (GS sy) egységes szemlélete kialakult. Doyne írta le először (1889) a szemfenéki elváltozást, melyet tompa szemsérülést szenvedett betegén észlelt, és azt a sérülés következményének 111
