Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

szérumban nem. Ez az eset azonban rendkívül ritka. Helyi ellenanyagtermelésre utal továbbá, ha az antitest-titer a csarnokvízben magasabb, mint a vérben. Kemenes, Surján és Vizy [14] havivakságban szenvedő lovak csarnokvizét és elfolyósodott üvegtestét vizsgálva, számos esetben magas titerű leptospira ellenanyagokat tudtak kimutatni. A vérsavó antitest-titere általában lényegesen alacsonyabb volt, némely esetben pedig a szérumban egyáltalán nem lehetett leptospira ellenanyagokat kimutatni. Ezek az eredmények kétségtelenné tették a megbetegedés leptospira eredetét.

Mi a helyzet akkor, ha találunk ugyan ellenanyagot a csarnokvízben, de kevesebbet, mint a szérumban? Wassermarm-seropozitív uveitises beteg csarnokvizével kapott gyengén pozitív Wassermann reakció a szemgyulladás lueses eredetére utal-e? Korántsem. Normális szem csarnokvizében ugyan nem találunk mérhető mennyiségű antitesteket, uveitis esetében azonban a fellazult vér-csarnokvíz gáton a szérum különböző ellenanyagai, így a Wassermann reaginek is, átjuhatnak a csarnokvízbe, akkor is, ha a gyulladást nem spirochaeta, hanem tbc-bacillus, vírus, vagy akár trauma váltotta ki. (Lugossy [15]). Ha tehát a csarnokvízben sikerül valamilyen ellenanyagot kimutatni, ez egymagában távolról sem utal a gyulladás aetológiájára. Fordítsuk meg viszont a kérdést. Lehetséges-e egyáltalában intraocularis ellenanyagtermelést feltételezni, illetve igazolni olyan esetben, amikor a csarnokvíz ellenanyagtartalma alacsonyabb, mint a szérumtiter? Uveitises betegeink túlnyomó többségében ugyanis ez a helyzet.

Goldmann és Witmer [16, 17] az alábbi gondolatmenet alapján iparkodtak a kérdésre választ adni. A gyulladásos permeabilitásfokozódás mértékére támpontot nyújt a szérum és csarnokvíz fehérjetartalmának, vagy gamma globulin tartalmának összehasonlítása. Ha pl. a csarnokvíz gamma globulin szintje 1/10-e a széruménak, akkor a különböző ellenanyagok feltehetőleg szintén közel ilyen arányban diffundálnak a vérből a csarnokvízbe. Amennyiben valamely ellenanyag szérum titere esetünkben 1 : 200, a diffúziós viszonyok alapján kb. 1 : 20 liter várható a csarnokvízben. Ha a csarnokvíz tényleges ellenanyagtitere ennél, a diffúziós viszonyok alapján számított értéknél (ún. „Sollwert”) magasabb, valószínű, hogy az illető ellenanyag intraocularisan termelődött, még akkor is, ha mennyisége a savótitert nem haladja meg.

A Sollwert kiszámítása egyszerű hármasszabály szerint, az alábbi módon történik : Szérum gamma globulin mg % : csarnokvíz gamma globulin mg % =

szérum ellenanyag-titer : csarnokvíz Sollwert,

tehát :

szérum ellenanyag-titer ■ csarnokvíz gamma globulin mg %

csarnokviz Sollwert =---------------------------------------------------------------------—-----------------------szérum gamma globulin mg %

A kérdés most már az, hogy a csarnokvízben talált ellenanyagtiter hogy aránylik a diffúziós viszonyok alapján számított Sollwerthez ?

Tehát:

csarnokvíz tényleges ellenanyagtiter > |

csarnokvíz Sollwert |

Ha a hányados értéke 1,0, vagy attól nem tér el lényegesen, egyszerű diffúzióról van szó. 1,0 feletti hányados elméletileg relatív intraocularis ellenanyagfelszaporodást jelent, ami intraocularis antitestkópzósre utal. 1,0 alatti quotiens viszont azt jelenti, hogy a csarnokvízben kevesebb az ellenanyag, mint ami a diffúziós viszonyoknak megfelelne. Ebben az esetben az lehet a magyarázat, hogy a csarnokvízbe jutott ellenanyagok egy része elfogyott, lekötődött, feltehetően a megfelelő antigén, vagyis a kórokozó intraocularis jelenléte következtében.

Witmer [18] az intraocularis ellenanyagképzés vizsgálatánál a vérsavó és a csarnokvíz ún. „ellenanyagaktivitásának” összehasonlítását ajánlja.

9