Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)

1961-06-01 / 2. szám

A budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának közleménye (Igazgató : Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa)

A csarnokzúgi idegentestekről

HUDOMELJÓZSEF

A szemgolyó belsejébe jutó idegentesteknek (IT) csak kis hányada kerül a csarnokzúgba ; még kisebb hányadot sikerül ezek közül közvetlenül a sérülés után kórismézni és megfelelő módon eltávolítani. Gyakrabban a sérülés után hónapokkal, esetleg évekkel később fellépő makacs és ismétlődő gyulladás hívja fel a figyelmet csarnokzúgi IT lehetőségére.

Mi magyarázza, hogy még nagy tapasztalatú szemorvos is tévedhet a kórismézésben ? Elsősorban, hogy a csarnokzugba rendszerint igen kicsi IT-ek kerülnek, melyeket a limbus teljesen elfed és réslámpás vizsgálattal nem láthatók ; az apró perforáló seb is könnyen elkerüli a figyelmet. Másodsorban, hogy az áthatoló sérülésekre jellemző tüneteket nem találjuk : gyulladásos jelenség alig van, a csarnok megtartott, a szem nem hypotoniás, a beteg fájdalmat nem jelez, látása nem romlik, a sérült szem néhány nap alatt gyógyul. Ha a pontos kórelőzmény ismeretében a negatív lelet ellenére is elvégezzük a RTG vizsgálatot, a legtöbb IT-et felfedezzük. Számos esetben azonban csak a Vogt—Haik (1, 2)-féle csontárnyékmentes RTG felvétel mutatja ki az IT-et. Ha az IT RTG árnyékot nem ad, akkor kizárólag a gonioszkópia segítségével juthatunk a helyes diagnózishoz.

Később, amikor a másodlagos iridocyklitis jelentkezik, a beteg a megelőző szembetegségről pontos felvilágosítást már nem tud adni, vagy a sérülésről egyáltalán nem tud, így a szemorvos sem gondol az intraokuláris IT lehetőségére. Egy limbuskörüli apró perforáció hegét hónapok múlva felfedezni tisztán szerencse dolga, iridocyklitisben rutinszerűen RTG vizsgálatot nem végzünk, még kevésbbé gonioszkópiát. A csupán tüneti kezelés természetesen a gyulladás ismétlődését meggátolni nem tudja.

Mi a sorsa a csarnokzugban megbúvó IT-nek ? Nyugalmi helyzetbe jutni nem tud az iris állandó mozgása miatt, részleges vagy általános gyulladást vált ki, a szaru részleges elborulását is okozhatja. Ha a kiváltott gyulladás csak lokális, akkor tömött kötőszövetes tok képződik az IT körül és azt elfedi a képződött izzadmány és hegszövet a trabekulum elzárásával sec. glaukomát okozhat. Az IT az irisgyököt átfúrhatja és a hátsó csarnokba kerülve ott lencseártalmat idézhet elő. Az állandóan ismétlődő iridocyklitis súlyos következményeivel felesleges bővebben foglalkoznunk. Csarnokzúgi IT okozta szimpátiás oftalmiáról irodalmi adatot nem találtam.

Természetes, hogy az IT anyaga, nagysága és alakja döntő jelentőségű. Stallard (3) és Selas (4) szerint üvegszilánk igen ritkán, kő ill. homokszemcse ritkán, nemesfém vagy alumínium gyakrabban, fa, vas, rézszilánk majdnem mindig gyulladást okoz. Ezzel szemben Wagenmann (6) egész sorozat üvegszilánk okozta gyulladásról számol be. Hasonló eseteket közölnek még Pirot (6), Bruce (7), Doherty (8), Papmatheakis (9) és mások. Miután a közönséges üveg RTG árnyékot nem ad, míg a bárium és flintüveg fél milliméteres szilánkja már RTG-el felfedezhető, több szerző ajánlja a sérülésnek kitett foglalkozásúaknak ilyen üvegből készült szemüveg viselését. Fentiek szerint a,z üvegszilánk a cs. zugban ritkán tünetmentes, míg az üvegtestben ritkán okoz gyulladást.

Moskowitz (10) két esetet közöl, melyekben cs. zugi homokszemcse okozott ismétlődő iridocyklitist. Francois (11, 12) eseteiben a szaru hátlapjának elborulását és sec. glaukomát észlelt cs. zúgi réz ill. acélszilánk miatt. Cor-82