Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
ban fajlagos kórismét adni. Jó áttekintés nyerhető a sellamérési technikára vonatkozóan. Igen értékes az intrakraniális nyomásemelkedés okozta, hydrodynámiás eredésit sella-változásokat tárgyaló rész. q A röntgenologus és idegsebész területét jelentő tanulmány elsősorban az ophthalmoneurologus számára bír érdekességgel. Orosz István Transactions of the Ophthalmc logical Society U. К. 79. kötet. A brit szemésztársaságoknak 1959. év folyamán tartott gyűléseinek jegyzőkönyve számos értékes előadást tartalmaz. Kiemelendő ezek közül a traumatológiai és az oedema papillae-ről szóló Symposion. Igen megszívlelendő a poliklinikai rendelésről szóló előadás. A Bowman-emlékelőadást a retinaleválás műtéti kezeléséről Paufique (Lyon) tartotta. Rodger és társai szerint a narancshéjban található citral nem emeli a tensiót, mint azt állították, sőt inkább csökkentőleg hat (antihistamin-hatás ?). Az Oxford-Kongresszus főtémájául a gyermekszemészet problémáit tűzték ki. Érdekes seregszemlének bizonyult a Doyne-emlékérem tulajdonosainak visszaemlékezése. Az ir szemésztársaság ülésén a neuritis retrobulbaris szerepelt. Orosz István J. Francois: Les cataractes congénitales. Masson, Párizs 1959. 853 lap. A gyermekkori vakság egynegyedét a veleszületett szürkehályog okozza. Ezért nem volt fölösleges a kérdést a Francia Szemésztársaság 1959. évi főtémájául kitűzni. A referátumot szerző mesterien oldotta meg ; tanítványaival együtt hatalmas munkát végzett. A könyv 250 oldalon tárgyalja a morfológiai vonatkozásokat, majd rátér a korai postnatalis (galaktosémiás) cataractára és a társanomáliákra, valamint az ERQ jelentőségére. Kiemelendő az aminosavürítéssel járó kórforma mely új aetiológiai tényezőt jelent. 70 oldalon tárgyalja az idevágó syndromákat. A virusbetegségek közül a rubeolás embryopathiával foglalkozik legbehatóbban. Ismerteti a toxikus, nutritionális, endokrin és sugár eredetű ártalmakat. Az öröklés kérdését 30 oldalon tárgyalja (önálló monográfiáját e téren másutt referáltuk). Érdekes a lencsefehérjék Elfor-vizsgálata. A differentiál diagnosztika után rátér a műtéti megoldásokra, kük tekintettel a narkózisra : rendszeresen intubái, mégpedig 4 év alatt „no rebreathing”, felelte ,,to <Se fro” methodikával (éter-kéjgáz-oxigén). Két halálesetük volt. A chymotrypsin használatát elveti. Cataracta zonuláris esetén -— 15 év alatt — discissio híve, később vonalas kivonásé. Utal — kísérő mikrophthalmus esetén — a rossz kórjóslatra. A közel 500 ábrától és óriási bibliográfiától kísért tanulmány standard művet képvisel. Orosz István K. Velhagen : Der Augenarzt. II. kötet, Thieme Leipzig 1959. 901 lap. A kézikönyvsorozat 2. kötete elsősorban a vizsgáló eszközökkel és módszerekkel foglalkozik, majd a fényérzék (Comberg) és látótér (Schober) kérdéseivel. 200 oldalt szentel a könyv a törési anomáliáknak. A legsikerültebb fejezet — Kyrieleis tollából — a pupillát tárgyaló, tömör és áttekinhető rész. A „Röntgendiagnostik” c. könyv szerzője, Elizabeth Schmöger írta meg az e témával és ERG-val foglalkozó fejezetet. A kb. 100 oldalas fizikotherápiában kiemelendő a balneo- és klimatotherápiát tárgyaló rész, valamint a mikrohullámról szóló ; a galvánozás és farádozás kérdését fölösleges volt beiktatni. A könnyszervi pathologia szerzője Müller, a scléráé Günther. Orosz István Guillaumat L., Morax P. V. és Of fret, О.: Neuro-Ophfalmologie. 2 kötet, 1388 lap. Masson Párizs 1959. Wilbrand és Saenger gyűjtőmunkája, Spiegel és Sommer kézikönyve bizonyítják többek között, hogy a két szakma problémái milyen régóta mutatnak szoros összefüggést. Az agysebészet rohamos fejlődése hozta magával e határterület fokozottabb kiépítését. Számos német (Kyrieleis) az angolnyelvű (Walsh) munka állt eddig is rendelkezésre. Ezúttal francia nyelven jelent meg e témakör precíz feldolgozása. Az első kötet semeiológiának és anatómiának van szetelve ; itt találjuk a pupilla, motilitás és sensibilitás zavarait is, míg a második kötet a központi idegrendszeri bántalmak szemtüneteit tárgyalja behatóan, irodalommal kiegészítve. Feleslegesnek látszik a szemészeti alapismeretek, pl. vizsgálómódszerek részletes leírása. Szerzők -— mindhárom szemészek ■— nagy szakértelemmel vezetik az olvasót e hatalmas terület útvesztőiben és — igen helyesen — mellőzik a spekulatív jellegű vagy bizonytalan pathogenesis közlését. Hazánkban most megindult oto-neuroophthalmologiai munkásság komoly segítséget nyer e kézikönyvvel, mely didaktikus értékével és élvezetes stílusával tűnik ki. Grósz István 64
