Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
góc, amelyik helyi, illetve általános érzékenységet hozott létre. Úri, Szatmáry, Herpay és mások vizsgálataiból ismeretes, hogy a bőr és szaruképletekben levő különböző gombák penicillint termelnek s ezek az egész szervezetet sensibilizálhatják. Ezzel magyarázható, hogy ilyen esetben a penicillininjekció már első beadására fellép az általános és helyi érzékenységi reakció. Ha a gombáknak ezen tulajdonsága a bőrben fennáll, miért ne tételezhetnénk fel, hogy a szem, illetve a kötőhártyákban levő gombákra nézve is érvényes ? Hiszen esetünkben a penicillin-cseppre fellépő érzékenységen kívül a conjunctiva kórszövettani lelete is mutatja a helyi allergia kifejlődését, aminek hátterében a primär gombás fertőzöttség állt. Jóllehet, hogy az allergia általános tünetei nem voltak megfigyelhetők, — nem is feltétlenül fontos — valamint a vérkép sem mutatott eltérést, mégis a positiv intracutan próba és a specifikus desensibilizálás azt mutatja, hogy a hosszú ideje fennálló gombás fertőzöttség létrehozta a szervezet reakciójának megváltozását és ez a therapiás effektus eredményeképpen meg is szűnt. Ezenkívül ismeretes, hogy a test más területén levő idült gombás gócok hatására allergiás blepharoconjunctivitisek, szemhéj eccemák, mint mykid jellegű kórképek, jöhetnek létre. Ebben az esetben a gomba-tenyésztés eredménye negatív. Elgondolkoztató, miért éppen a szemen alakul ki a mykid jellegű kórkép. Bizonyára azért, mert a conjunctiva különbözik a test külsején levő más nyálkahártyáktól (átmeneti hám) és bőrfelületektől olyan szempontból, hogy állandó érintkezésben áll a levegőben mindig megtalálható gombaspórákkal és így akár elsődlegesen, akár másodlagosan meg van a lehetőség allergiás reakció kifejlődésére, ha azt a kötőhártyazsákflóra synbiosisának felbomlása kíséri, vagy immunbiológiai állapotának megváltozása engedi. Ezen eset ismertetésével — a kórkép ritkasága mellett — arra akartunk rámutatni, hogy penicillin, vagy más antibioticum-érzékenység esetén, továbbá hosszabb ideje fenálló bakteriális fertőzéskor, ami célzott antibioticum therapiára nem gyógyul, valamint negatív tenyésztési eredmény alkalmával feltétlenül gondoljunk gombás fertőzés lehetőségére és ha helyileg primär gombás gócot nem is tudunk kimutatni, kutassunk tovább másodlagos gombainfectio után, mert hátha így jutunk el a beteg régi, kínzó, kellemetlen panaszának meggy ógyításához. összefoglalás Szerzők a Cephalosporium niveolanosum (Benedek) okozta nagyon ritka primär mykosis conjunctivae esetét és therapiáját ismertetik. Rámutatnak arra, hogy antibioticum allergia esetében, valamint bakteriális fertőzéskor, ami nem gyógyul célzott antibioticum therapiára, vagy negatív tenyésztési eredmény esetében gondolni kell gombás fertőzés lehetőségére. Irodalom Benedek, T. : Cit.: Fejér—Oláh -Szatmáry-—Szodoray-—Úri : Orvosi Mykologia, Akadémiai Kiadó 1957. — Fazakas, A. : Über die von Bindehaut, Hornhaut, Lidrand und Tränenwegen gezüchteten Pilze. Graefes Arch. Ophthal. 133, 461—466, 1935. — Fazakas, S. : Gombák a szemészetben. Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. márc. 49—51. — Fazakas, S. : A penészgombák szerepe a szembetegségek lezajlásában. Orvosi Hetilap 81, 1—5, 1937. — Fazakas, A. : Okulomykosen und ihre Behandlung. Kiin. Mbl. Augenheilk. 127, 701—721, 1955. — Fazakas, S. : Összefoglaló beszámoló a szemhéjszéli-, kötő- és szaruhártyabetegségekhez társuló másodlagos mycosisokról. Szemészet, 95, 123—134, 1958. -— Fejér—Oláh—Szatmáry-—Szodoray—Űri : Orvosi mykologia. Akadémiai Kiadó 1957. — Orütz, O. : Cit.: Fejér—Oláh—Szatmáry—Szodoray—Úri: Orvosi Mykologia. Akadémiai Kiadó, 1957. -—Herpay, Zs.: Klinische therapeutische Untersuchungen mit „Flavofungin” einem neuen Antibiotikum antifungaler Wirkung. Derm. Wschr. 1960. (megjelenés alatt). — Leber, Th. : Keratomykosis 36
