Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-12-01 / 4. szám
Juhász, Jenő, Ferenc Nagy und Zoltán Selymes: Ein Fall von nicht chromaffinem Paragangliom der Orbita. In der rechten Augenhöhle eines 54 J. a. Mannos bildete sich ein Tumor mit Dislokation des Auges aus, der histologisch als nicht chromaffines Paragangliom identifiziert wurde. Wegen infiltrativ-destruktiver Invasion des Tumors wurde Exenteration der Orbita vorgenommen. A XIV. kér. Tanács Szakorvosi Rendelő Intézet IIgazgató : Kovács István) szemészeti osztályának közleménye. Ophthalmomyiasis externa SZIKLAI Á R Г Á D Hazánkban ritkán előforduló szemészeti megbetegedés az ophthalmomyiasis. Az általunk kezelt beteg a Magyarországon leírt negyedik eset. (Kreilcer 1931. Pelláthy 1948. Sztankayné és Remenár 1954). Mivel a megbetegedés nagyvárosokban is előfordulhat, azonkívül therápiája még nem eléggé egységes, indokoltnak tartjuk a betegség és therápiájának közlését. 1959 szeptemberében 43 éves nőbeteg jelentkezett vizsgálatra azzal, hogy munkahelyén — mely a vágóhídhoz közel van — az udvaron tartózkodva légy repült jobb szemének és azóta szúr a jobb szeme. Panaszai fokozódtak és ezért vizsgálatra jelentkezett. Jelen állapot : Mk. szem látás élessége : 5/5. A jobb szem könnyező, fénykerülő, erős conjunctivalis belöveltség. Cornea felszíne finoman szürkéit, csarnok-, iris-, pupilla rendben, mélyebb részek épek. Bal szem ép. Focális fényben, de még jobban réslámpa vizsgálattal jól láthatók az alsó- és felső áthajlásban és a sulcus subtarsálisban a kb. 1 mm hosszú, cérna vékonyságú, elevenen mozgó nyüvek, melyeknek egyik végén tűszúrásnyi feketés pont, a fejgaratváz látható. A lárvák (imelyek) fénykerülőek, igen elevenen mozognak s pantoeain becsepegtetése után sem csökken mozgásuk illetve elevenségük. Összesen 19 db. nyüvet sikerült a kötőhártyáról eltávolítanunk, majd a jobb szembe orthot csepegtettünk. Másnap a beteget ismét megvizsgálva, a belöveltség és a cornealis szurkáltság megszűnt. A beteg panaszmentes volt. Újabb petét ill. lárvát a controll vizsgálatkor már nem találtunk. A kötőhártyáról vett lárvák az OKI Parazitológiai Osztályának vizsgálatai alapján Oestrus ovis (juhbagócs) I. stádiumu lárvájának bizonyultak. (1., 2., 3. ábra). Európában valódi myiasist okozó légy a Wohlfahrtia magnifica és a még ritkábban előforduló Oestridálc (bagócslegyek vagy pöcskök). Más világrészekben a Cordylobia anthropophaда, a Cochliomyia macellaria és a Chrysomyia bezziana a parazita fajok. A Wohlfahrtia magnifica, (pettyes húslégy) az egyetlen specifikus myiasist okozó légy Európában, Kisázsiában és Eszakafrikában is előfordul. Lárváit sebekbe vagy a testnyílások közelébe rakja s gyakran a szembe is behatolva súlyos gyulladást okoz. A szembe rakott peték vagy a kötőhártyán maradnak vagy a szembe hatolnak. Ennek alapján felületes (externa) és mély (interna) szem myiasist okoznak. Legújabban külön csoportba sorolják az adnexumok (szemhéj, könnytömlő, orbita) myiasisát. Behrov ajánlatára pedig az ophthalmomyiasis internát aszerint, hogy a lárvák az iris előtt vagy mögött helyezkednek el, felosztjuk : ophthalmomyiasis interna anterior és ophthalmomyiasis interna posteriorra. Ez a felosztás csak részben helytálló, mert a légylárva mozgása közben változtatja helyét és így a valóságban minden ophthalmomyiasis interna tulajdonképpen opthalmomyiasis interna migrans. Leggyakrabban a Wohlfahrtia. magnifica lárva kerül a szembe, de nem ritkák az Oestrida lárvák sem. Ez utóbbi többnyire Rhinoestrus purpureus vagy Oestrus ovis. A lárvák megtelepedését élénk fájdalom, szúró érzés, fénykerülés 242
