Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-12-01 / 4. szám
15 mm, kifelé diszlokáció 13 mm, lefelé 35 mm. Az alsó szemhéj tasakszerűen megnyúlt. Szara alváskor fedett. A szemfenéken a papilla n. optici gombaszerűen bedomborodik. Pupilla tágabb a bal oldalinál. Könnytömlő simán átfecskendezhető. Kettősképek nem mutathatók ki, de nem is panaszkodott, hogy észlelt volna előzőleg. Rutin vizsgálatokban kóros nincs. Rtg. felvétel a tumornak megfelelően, almányi rendkívül mészdús osteomát mutat. Két irányú felvételen sem sikerül megállapítani, milyen mélyre terjed a koponya belsejébe. 1929. III. 1-én a sebészeti klinikán (Prof. Hüttl) a homloküregből — amely a koponya felé is erősen tágult — női ökölnyi dudoros felszínű, elefántcsont kemény, csaknem gömb alakú, felületén számtalan borsónyi egész kis mogyorónyi göbbel ellátott szolid csontdaganatot távolított el. Műtét közben a sinus frontalis elülső falán 20 fillérnyi csontdefektuson keresztül nyákosgenny ürül (empyema sinus frontalis). Műtét közben a scala anterior elvékonyodott csontjával együtt a dura is sérült. A beteg III. 4-én pneumoniat, meningitist kapott és a műtét utáni nyolcadik napon exitált. A rostasejtekből kiinduló, első esetünkben leírt daganat bár tetemes nagyságú, mégis alig okozott zavart az arc összhangjában. A homloküreg osteomája kifejezetten eltorzította a beteg arcát. Általában azt tapasztaljuk, hogy a homloküreg daganatai, pyomuko-keléje korán megzavarja az arc kifejezését, míg a rostasejtek hasonló megbetegedése - a korai gyermekkortól eltekintve — később jelentkeznek torzító tüneteikkel. Első esetünk műtéti megoldása, gyógyulása szerencsés kimenetelű volt, amit nem kismértékben köszönhetünk az antibiotikumok védelmének. Az orrmelléküregekből kiinduló osteomak valódi csontdaganatok, szemben az orbita csontos falából kiinduló exostosis és hyperostosisokkal. Összefoglaló statisztikák adatai szerint férfiaknál valamivel gyakoribb, mint nőknél. Eckert—Mőbius úgy találták, hogy az esetek nagyrésze a harmadik évtizedben kerül észlelésre. Valószínű, hogy a daganat jóval előbb keletkezik Ez tűnik ki Valda és Sommers 1949- ben megjelent statisztikájából. Ewing (1940) szerint a daganat congenitalis eredetű és korán, a fiataloknál manifestalódik. Más megfigyelések amellett szólnak, hogy az osteomák a pubertas előtt alakulnak k . de növekedésük a pubertas közben meggyorsul. Úgy látszik, hogy a daganat növekedésére serkentő hatással van az anamnesisben csaknem 235 4. ábra. A daganat szöveti szerkezete : ép csontszövet 5. ábra. A beteg műtét után két hónappal
