Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)

1961-12-01 / 4. szám

syndroma is [Fulton (5), Gennis és König (6), Jakobson (9), Rózsahegyi és Deák (16)]. Az artéria centralis retinae is végartéria, a retina károsodása fentiek szerint szintén gyakori lehet. Valószínűleg a retina perifériáján futó kis artériák aeroemboliája gyakran észrevétlen marad.

Az alábbiakban beszámolunk egy férfi betegről, akinek szembetegsége véleményünk szerint Caisson-ártalom.

Cs. 39 éves férfi. 1960. IX. 20-án jelentkezett klinikánkon. Bal szemét kb 0 hete ütés érte, azóta rosszul lát. Hasonló látásromlás már volt a bal szemén 195(i-ban, majd 1958-ban is. Mindkét alkalommal kórházban is feküdt emiatt. Szembetegségével kapcsolatosan 1959-ben az idegklinikán feküdt kivizsgáláson. Jobb szemére panasza nincsen. Családi anamnesis© negatív. 1949-ben mellhártyagyulladása volt. Kb lő éve extrasystoliás szívpanaszai vannak, 8—10 éve időnként, különböző napszakokban 10 percre, negyedórára kifehérednek, elzsibbadnak bal kezének ujjain az utolsó percek. Egyébként egészségesnek érzi magát. Naponta 25-—30 cigarettát szív, éveken át napi 2—3 liter bort ivott, az utóbbi években lényegesen kevesebbet. Általában mezőgazdasági és építőipari munkásként dolgozott, kb. 3 évig volt hadifogságban, ahol hidegbehatások érték és rosszul is táplálkozott, de nem romlott le nagyon. 1953-ban 5 hónapon át a budapesti földalatti vasút építésén Caissonban dolgozott. Három ízben voltak decompressiós tünetei. Egy ízben bal vállában, egy ízben bal térdében támadtak erős fájdalmai a decompressio után, a harmadik alkalommal eszméletét is elvesztette, de mindhárom alkalommal az azonnal alkalmazott gyógyzsilipelés után gyógyultan távozott. Elmondása szerint a Caissonban általában 2,9 atm. nyomós alatt dolgozott. 1958-ban kb. fél éven át ólomipari munkás volt. Felvételi állapot : jobb szemen kisfokéi astigmia inversa, látás : 5/12 üveg nem javít ; bal szemen kézmozgást lát, fényérzés. localisatio jó. Mindkét szem békés. A kötőhártya érhálózata ép, az episcleralis artériák nyomása 40 Hgmm, a vénáké 11,5 Flgmm a Réthy-íé\e műszerrel mérve. A pupillák alakja, reakciói rendben. A jobb szem közegei tiszták, b. o. az üvegtest vérrel telt. A jobb szemfenéken (1. és 2. ábra) III és VIII. óra között a papillától átlagosan 5—6 papillányira a kis artériák elzáródtak, ettől perifériásán csak néhol sejthetők vékony, fehér csík formájában. Az artériák elzáródásától perifériásán a vénák sem láthatók és az elzáródások magasságában mindenütt csodarecék képződtek, melyekben számos kis aneurysma is látható. A csodarecéken keresztül az artériák egymással és a vénákkal is anasztomizálnak. X óránál csak egy kis artéria záródott el, itt láthatók vénák a periférián, de az artéria elzáródásánál itt is láthatók apró, újdonkópzett érkacsok. Helyenként az elzáródásoktól valamivel perifériásabban finoman szürkés területek vannak. 1—2 helyen kis pigment rögöcskék is. A chorioidea érhálózata épnek látszik. A papilla, macula-tájék ép. A nagyobb erek kissé kanyargósak de arterioscleroticus jelek nincsenek. Aliiéra felé futó kis artéria a papillától nem messze hurkot képez, hasonló hurokképződés látható a vena temporalis superior 1 és a vena temporalis inferior 2 kis mellékágán is. Az artériák diastolés nyomása Bailliart szerint 40, systoles nyomása (15. Weigelin képlete szerint [diast. NAD = 0,41. (diast. BrAD — T) + T] ez normális mert T : 15 Hgmm és RR : 100/70 Hgmm. Spontán vena pulsatiója nem volt állandó, a vena centralis retinae systolés nyomása Bailliart szerint 25. Látótere a szemfenéki elváltozásoknak megfelelően beszűkült. Általános kivizsgálása a következőket eredményezte : vizelet negatív, vérkép, vércukor, mellkas rtg., rtg.felvétel a bal vállról és bal térdről normális. WaR, R. Л1 : negatív, К : ++> TIT : negatív. Oseillometria: az első vizsgálatkor mind a négy végtag perifériás részén az oscillometriás érték egyformán beszűkült volt (j. csukló : 1,0, b. csukló : 1,0, j. felkar : 5,5, b. felkar : 4,5, j. boka : 1,3—1,4, b. boka : 1,3—1,4). A második vizsgálatkor viszont teljesen normális volt az oscillometriás lelet (ugyanolyan körülmények között, ugyanazon a gépen mérve mindkét csukló 2,2—2,5, mindkét boka 2,5—2,8). EKG : sinus rhythmus. Neurológiai vizsgálata : (Szobor dr.) bal oldalon enyhe, centrális típusú facialis és hypoglossus paresis, renyhébb inreflexek, psychésen oligophren psychopathia. Neurológiai diagnosis : encephalopathia toxica (alkohol ? , ólom ? ). Neurológiai statusa különben megegyezett az 1959. januárival. Az akkori otoneurologiai vizsgálat ép cochlearis és vestibularis funkciókat talált. A kétoldali percutan carotis angiographia szerint bal oldalt hypoplasiás, de teljesen ép topikájú és struktúrájú, dús arborisatiójú, jobb oldalt a balhoz viszonyítva szűkebb, eloszlásaiban, lefutásában szegényes struktúrájú az érrendszer. Most újabbb angiographiás vizsgálat nem történt, de a kép valószínűleg nem változott, hiszen neurológiai tünetei is változatlanok. 1959-ben liquor vizsgálat is történt. Sejtszám : 3/s, feh : 38 mg%, Pándy : Takata : , WaR\ neg, Benzoe : norm., cukor : 61 mg%, chlor : 418 mg%. Már említettük, hogy a beteg 1956-ban és 1958-ban egy-egy alkalommal szemosztályon feküdt. Jobb oldali szemfenéki elváltozásai már 1956-ban láthatóak voltak, leleteit összehason204