Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-12-01 / 4. szám
az ereket kísérő tömegesebb kötőszövetet kollagén és rugalmas rostok alkotják. Argyrophil rostokat ugyanitt csak szórványosan lehet látni. Sok rácsrost található ezzel szemben az erek falában. Az alaplemezben, tehát a ciliaris hám és a sugárizom között, kevés rácsrost található, a hullámos lefutású, hajfürtszerűen rendeződött és a felülettel párhuzamosan futó vékony kollagén rostok között. A sugárnyúlványok tengelyét alkotó kötőszövetben a ciliaris hám irányában a rácsrostok fokozatosan szaporodnak. Vastagabb, a felülettel párhuza-1. ábra. Argyrophil rostkosarak a ciliaris 2. ábra. Argyrophil rostok a sugárizomhám alaphártyájában ban, a trabecularis rendszer közelében mosan elhelyezkedő, hullámos lefutású argyrophil rostok találhatók a ciliaris hám közelében, az ún. közti-szövetben (Zwischengewebe). A Müller f. reticulum bemélyedéseinek megfelelően igen finom rácsrostok haladnak a felszín irányába, melyek gazdag rostozatíí argyrophil kosarakat alkotnak a ciliaris hám alaphártyájában (1. ábra). Egyes rostok szabadon végződve a ciliaris hám sejtjei közé is benyomulnak. Az argyrophil rostkosarak a Müller f. reticulum kiboltosulásainak megfelelően meridionalisan elhelyezkedő láncolatot képeznek. A kosarak előrefelé fokozatosan nagyobbodnak. Átmérőjük 30—50 mikron. A 18 éves egyén sugártestjében a sugárizom argyrophil rostjai a hároméveséhez viszonyítva megszaporodtak. Az izomnyalábokat elválasztó kötőszó vetes sövények kifejezettebbek és több rácsrostot tartalmaznak (2. ábra). Jobban fejlettek az egyes simaizomsejtekhez tartozó, hüvelyt alkotó, finomabb rosthálózatok is. Az argyrophil rostok szaporodása az első évtizedekben feltehetőleg a sugárizom fokozódó accommodatiós igénybevételével függ össze A sugártest izomzata és az interstitialis kötőszövet között ezek szerint nem csak topographicus, hanem szoros functionalis kapcsolat is van. 200
